Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
Jaromir Kovarnik: Rondellák. Többcélú közösségi terek, ahol az idő múlását is megfigyelték a késő neolit közösségek
Rondellák a tavaszi napéjegyenlőség napján, március 21-én - 9 hónap múltán a születés (december 24/21. a téli napforduló) fontos időpontjának kellett követ. A tavaszi napéjegyenlőség napján történt a bibliai angyali üdvözlet, mikor Gabriel arkangyal az Úr hírhozójaként, annak szavait adja át Szűz Máriának (Lk 1: 26-38). Húsvét hagyományosan a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvét időszaka magában foglalja a keresztre feszítést de még inkább a feltámadást amely a halhatatlanságot, az örök életet igazolja. A feltámadás szimbolizálja az örök visszatérést nemcsak a földön, de az égen is. Ez az időpont nagyon fontos az ősi társadalmak szervezése és a törvények megfogalmazása számára is (Kovárník 1997 29, 58). Hammurabi, az óbabiloni birodalom 6. királya. Samas napisten segítségével alkotta meg törvénykönyvét. Mózes próféta a törvénytáblákat az Úrtól a Sinai-hegyen kapta (Ex. 24:12). így e két időpont, a tavaszi napéjegyenlőség és a téli napforduló, nagyon fontos lehetett az ősi földművelő társadalmak számára, s a bibliai történetben is meghatározó. A másik két jelentős dátum szintén megtalálható a Bibliában: a nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség. Ezek a Földet a Naphoz, az Ótestamentum utolsó prófétájához és Keresztelő Szent Jánoshoz, az Újtestamentum első prófétájához kötik, édesanyja, Szent Erzsébet részvételével (Lk 1: 36-45, 56-57). Tudjuk, hogy amikor Jézus jövendő születését hírül hozták Szűz Máriának, Szent Erzsébet hat hónapos terhes volt (Lk 1: 26-38). Keresztelő Szent János fogantatása fél évvel korábbra, az őszi napéjegyenlőségre (szeptember 23.) esett, és a nyári napfordulókor született (június 21.). Mindezek a Föld Nap körüli keringésének különleges pontjaihoz kapcsolódnak. A neolit földművelők is bizonyára megfigyelték a négy évszakot és a természet változását. Megjegyzések a Dél-Morvaországban (a Cseh Köztársaság délkeleti részén) található rondellák csillagászati tájolásához. Béharovice, Znojmo körzet (1. kép) A kelettől 7°-ra eső tájolás talán azt jelzi, hogy a bejáratot a napéjegyenlőségkor megfigyelhető teliholdhoz tájolták (Rajchl 1999, 258). Bulhary, Breclav körzet Lehetséges, hogy a rondella bejáratait a tavaszi napéjegyenlőség napján felkelő Naphoz tájolták. Abban az irányban a Fehér-Kárpátok legmagasabb hegye, a Veiké Javorina (970 MASL) K-DK-re fekszik, a Thaya és a Morava folyók völgyén túl, 67 km távolságban. Ez a hegycsúcs északtól 87.7 °-ra található. A Nap a tavaszi napéjegyenlőség napján l°-ra a hegytől jobbra kel föl (Ministr 1999b, 241). 110
