Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
Jaromir Kovarnik: Rondellák. Többcélú közösségi terek, ahol az idő múlását is megfigyelték a késő neolit közösségek
Rondellái (Alsó-Frankföid), Drezda-Nickern 3? (Szászország: Stáble 2007); Kyhna 1 (Szász-Anhalt). Vannak több kapuval rendelkező rondellák is a lengyeli kultúrában. Golianovo 6 kapuval, ÉDDNY-DK-DNY-ÉK-ÉNY (DNy-Szlovákia, Tirpák 2011, 89—114.). A morva-kelet-ausztriai csoportban pl. Glaubendorf 2 öt kapuval ÉNY-DK-DNY-KNY, vagy a Grossgartach csoportban 6 kapuval, pl. Ippesheim ÉÉNY-DDK-DDNY-ÉÉK-DK-NY (Alsó- Frankföld: Schier 1999). Paliszádot tartalmazó rondellákat is (valószínűleg fiatalabbak) találtunk a morvaországi területen (Plotisté nad Labem I, 13. kép). A Chlum mellett (F-lradec Králové körzet) talált kör alakú építményben (neolit vagy bronzkori?) azonban még bejáratot sem találtunk. (18. kép) Ezeket az eltéréseket kétféle módon értelmezhetjük. Vagy technikai szempontból tekintünk rájuk, mint befejezetlen építményekre, vagy a rondellaépítők szándékai szerinti megvalósításra. A viszonylag gyakori kelet-nyugati tájolást a kétkapus rondellák esetében általában a napkelte és -nyugta fontosságával, a napkorong égi utazásának valamiféle földi megnyilvánulásával értelmezik. Talán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a rondellák csillagászati tájolása az újkőkori földművelőknek a világmindenséggel folytatott párbeszédét hivatott építészeti formában kifejezni (Kovárník 1997, 31; 2003, 332). A bejáratok módosítása is valószínűleg a rondellák szerepével van kapcsolatban. Legtöbb esetben ezek a kapuk csupán az árkok folytonosságának megszakításai, melyek egyszerű földutat kínálnak a bejutásra. Még olyan esetekben is, amikor az árkok a bejáratok két oldalához befordulnak. Feltárásra kerültek azonban összetettebb kapukonstrukciók is. Tésetice-Kyjovice lelőhely esetében két cölöplyuk a déli és a nyugati bejáratnál egy egyszerű faszerkezetű kapuról tanúskodik. A késő újkőkori földművelők képesek voltak meghatározni a napfordulókat és napéjegyenlőségeket. Feltételezhetjük, hogy a rondellák építői ismerték a napmozgáson alapuló naptárt. Folyamatosan megfigyelték a napkeltéket és napnyugtákat, mielőtt nekifogtak volna egy földmű építésének. A Tésetice- Kyjovice közelében található körárok keleti oldalán lévő bejáratot március 12-én, a Dévín hegycsúcs felett felkelő Naphoz tájolták (38 km távolságban, deklináció—3°18', azimut 95°, Ministr 1999b, 240). A rondellák tájolása arra késztet bennünket, hogy tanulmányozzuk a lehetséges kapcsolatot a földépítmény és a fontosabb, megfigyelhető égitestek között. Ezen a téren figyelemre méltó kutatásokat Z. Horskÿ (1986), Z. Ministr (1999a; 1999b) és R. Rajchl (1999; 2001) cseh kutatók végeztek. Többször felhívták már a figyelmet a tavaszi napéjegyenlőség kiemelt szerepére is. Röviden ösz-104