Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)
Mellékletek
Biczók Sándor (Szeged, 1911-Baja, 2008) Biczók Sándor 1911. március 3-án született Szegeden, szülei első gyermekeként. Édesapja, Biczók Nándor Sándor gőzhajókormányos volt a MFTR- nél (Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt.). Hajósként vett részt az I. világháborúban is. Édesanyja, Víg Rozália háztartásbeliként négy gyermeket nevelt fel. Orsován, apja dunai hajóútjainak végállomásán laktak 10 éves koráig. Itt végezte az elemi iskola négy osztályát. Románia 1922-ben kiutasította a családot, s mindenüket hátrahagyva áttették őket a határon. Kalocsára, majd egy év múlva Bajára - mint az apja illetőségi helyére - kerültek. Itt végezte a polgári iskola négy, majd a tanítóképző öt osztályát. Tanítói oklevelet 1931-ben kapott. Közel 7 évi állásnélküliség után 1937-ben állami helyettes tanítói kinevezést nyert a Csávolyi úti tanyai iskolába. E kinevezésig különféle alkalmi munkákat végzett, vagy betegszabadságon lévő tanítókat helyettesített. Tényleges katonai szolgálatának 1933-34-ben tett eleget, 15 hónapig a folyamőrségnél volt. Ezt többszöri behívás követte. A Délvidék 1941-ben történt visszafoglalása alkalmából „folyamdandári parancsnoki elismerésben” részesült. (A folyamőrséghez kerülése édesapja I. világháborús érdemeinek köszönhető.) Fonnosch Erzsébettel 1939-ben kötött házasságot. Házasságukból egy leány született, Piroska (1943). A kiscsávolyi állami népiskolához 1941-ben helyezték. Itt dolgozott 1944. május 1-jéig, amikor mint tartalékos folyamőrhadnagy - SAS-behívóra - bevonult a mozgósított 4. folyamzárzászlóaljhoz, melynek feladata az aknafigyelés és -mentesítés volt. Még ebben az évben, 1944. december 26-án orosz fogságba került, ahonnan 1947. július 20-án érkezett haza. Fogságba esése után a temesvári gyűjtőtáborban csatlakozott a Szigethy Zoltán folyamőrkapitány által szervezett temesvári 1. önkéntes magyar hadosztályhoz. A cél a németek és nyilasok elleni harc lett volna, a végeredmény azonban szovjet munkatábor lett. A katonai szolgálatról és a fogságban töltött évekről részletesen írt visszaemlékezéseiben. Hazaérkezése után a Miniszterközi Létszámcsökkentő Bizottság VK.156.764/1947.IV-2.SZ. határozatával megtartandónak minősítette, 87
