Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)

Hadifogságban, 1944. december 26 - 1947. július 20.

Amint korábban a hadi szolgálatomról írtam, a 2. folyamzárzászlóalj köte­lékében századparancsnoki beosztásban teljesítettem szolgálatot. A kötelék munkájáról, amennyiben az emlékezés még lehetővé tette, ott beszámol­tam. Legutolsó állomáshelyem Szentendrén, Nagykovácsi Milenkó fővá­rosi üzlettulajdonos villájában volt.1 A villa a városból Visegrád felé vezető út végén balra, fenn a dombon helyezkedett el. Hosszú lépcsősor vezetett fel a házhoz a fehérre festett, drótháló betétes kerítéstől és kaputól. Itt értük meg a karácsonyi ünnepeket. Az ünnep első napjának délután­ján a görögkeleti bazilika - úgy emlékszem - püspökének vagy érsekének küldötte keresett fel,2 és közölte, hogy értesülésük szerint másnap bevonul­nak a városba az orosz csapatok. Arra kért, hogy a város és lakói épségének érdekében a bevonuló csapatokkal szemben ne tanúsítsak, illetve ne tanú­sítsunk ellenállást. Akarva sem tudtam volna az összesen 8 emberemmel. Felszerelésünk 5 puska lőszer nélkül, segédtisztemnél egy pisztoly, nálam János nagybátyámtól kapott 3,2 mm-es kis játék pisztoly. Az oroszok bevonulásának hírére hisztériás félelem fogta el a lakosságot. Ennek a lerészegedett katonák brutalitása - aminek híre megelőzte őket - volt a legfőbb oka. Ezt az esetleges lerészegedést akarták mindenáron meg­akadályozni. Ha jól emlékszem, a Littke rum-, likőr- vagy pezsgőelőállító üzemnek volt a villánk közelében, a domb alá fúrt pincében egy lerakata.3 A megrémült lakosság baltákkal felszerelkezve feltörte a pince bejáratát, és szétvagdalták a hatalmas - konyakot, likőrt, rumot tároló - hordókat. A kiömlő szesz - mint az esővíz zápor után - folyt az útszéli árokban le, a Duna felé. Embere­im sem maradtak ki a kínálkozó jóból. Vödrökkel telehordták a fürdőkádat konyakkal. Jól jött a váratlan karácsonyi ajándék. Literes üvegeket megtöl­töttünk konyakkal, és a segédtisztem az egyik, én a másik irányban felkeres­tük a Duna partján szolgálatot teljesítő őrseinket, és néhány üveg leadásával köszöntöttük az ünnepet, mely egyben búcsú is volt a szolgálattól. így értük meg karácsony másnapját. Jó volt a görögkeleti pópák értesü-25

Next

/
Thumbnails
Contents