Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága

ViNCZE Gabriella

„EGÉSZ MUNKÁSSÁGOMBAN CSAK MEGGYŐZŐDÉSEM SZAVÁRA HALLGATTAM”

Teles Ede szobrászati munkássága

„Én egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam, nem törekedtem váratlan újszerűségekre, ezért tudom, hogy munkáimat manapság sokan érdektelennek, mert problémamentesnek tartják” - írja visszaemlékezésében Teles Ede.1 A 20. század első felén átívelő, mind mennyiségileg, mind műfajilag rendkívül gazdag életmű (portré, kisplasztika, emlékmű, síremlék, érem) valóban nem kötelezte el magát egyik izmusnak sem, mégis a szobrász éremművészete a műfaj fejlődésére meghatározó hatást gyakorolt. Pályája kezdete, a századforduló világa a magyar historizmus fénykora: soha nem látott mértékben állítanak a történelmi múlt alakjainak emléket. Számos közintézmény ekkor épül fel, melyek díszítésével ugyancsak szobrászokat bíznak meg. Divattá válik a módosabb családok részéről is a portrék készíttetése, illetve a síremlékállítás. A szobrászat egyfajta közüggyé válik: a művek létrehozására szoborbizottságokat állítanak fel, a szobrok sorsát a sajtóban a nagyközönség a gondolat megszületésétől a felavatásig követheti. Sőt mi több, a lakosság, mint adományozó, a szoborállításnak aktív résztvevője.

Teles Ede pályafutása, iskolázottsága szervesen illeszkedik a korszak hivatalos szobrászatába. A nehéz kezdet után, gyermekként ugyanis Szabadkán nemigen találkozhatott kvalitásosabb szoborral, azokról (Michelangelo és Izsó Miklós szobrairól) csak szóban hallhatott a helyben működő Sauer Károly festőtől, s az ő hatására agyagból, később téglából autodidakta módon kezdett el szobrocskákat készíteni, illetve faragni. Később ifjúként Pesten egy kőfaragónál, Mász Kálmánnál inaskodott,2 és az Iparrajziskolát3 látogatta. A beérkezést számára is, mint megannyi magyar művésznek, Bécs jelentette, ahol előbb Hellmernél az Akademie der Bildenden Künstén végezte tanulmányait,4 az 1891/92-es évben Füger-medált kapott a Szent Bonifác kidönti a Wotan-tölgyet, és kitűzi a keresztet reliefjéért,5 majd pedig Zumbusch mesteriskoláját, a Specialschule für höhere Bildhauereit látogatta.

1 Lásd 230. oldal.

1 1886. július 15. és 1887. november 25. között. Türr István Múzeum, ltsz.: 58.401.9.40.22

3 Fővárosi Községi Felső Iparrajziskola, mintázási tanfolyamán tanult Vasadi Ferencnél az 1886/87-es tanévben. Türr István Múzeum, ltsz.: 58.401.9.40.19.

4 Tanulmányait az Akademie der Bildenden Künstén 1888-ban kezdte el, október 6-án lett a tanulók közé beiktatva. (Türr István Múzeum, ltsz.: 58.401.9.40.4.)

5 Türr István Múzeum, ltsz.: 58.401.9.40.15.

9