Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
része mellett döntött.252 Ide terveztem tehát új szobromat, mely munkához ezúttal Györgyi Géza építésszel társultam.253 Tudtam, hogy a kiviteli megbízásra származásomnál fogva nem számíthatok, de úgy éreztem, hogy az első két pályázaton elért sikerem kötelez, de nem is akartam a teret küzdelem nélkül versenytársaimnak átengedni. Ezúttal Erzsébetet álló alakban, királynéi díszben, magyar „nagyasszonyként” mintáztam meg. Sok nehézséget okozott számomra már a modell megválasztása is. Szép arcú, jó alakú női modelleket még csak lehetett kapni, de a háta a legtöbbnek görbe, a melle petyhüdt volt. Elpanaszoltam egyszer ezeket a bajaimat a Nemzeti Színház egyik kiváló művésznőjének, aki műtermemben valami magánügyében egy kéréssel felkeresett. A művésznő egy percig gondolkozott, aztán „wir sind ja Mädchen unter uns”254 kiáltással kibontotta a blúzát, és elém tárta melleit, melyekre valóban bármely koronás fő büszke lehetett volna. A művésznő egyébként nem volt különösebben szép, hanem a keblei... Még most, több mint harminc év múltán is elfog a láz, ha visszagondolok rájuk! így jutottam én új Erzsébet-szobrom részére egy megfizethetetlen modellhez. A pályázat határideje 1913. május 10-én járt le. A külföldi zsűritagok ezúttal Albert Bartholomé (Párizs); Adolf Hildebrand (München) és Jules Lagae (Brüsszel) lettek volna, de Hildebrand sajnálatomra nem jöhetett el, s így a külföld csak két taggal volt a zsűriben képviselve, igaz, hogy két egészen kiváló művésszel. A zsűri a 15000 koronás első díjat osztatlanul az én - Györgyi Gézával közös - művemnek ítélte, melyen a legjobbnak és legmegfelelőbbnek találta a királyné alakját, és az egész szobrászati kiképzést, s az I. díjat 20000 koronára emelte fel.255 II. díjat nyert Hikisch és Szentgyörgyi, akiknek tervén különösen az architektúrának magas nívójú klasszicitását és vérbeli művészi inventióját méltányolták. A III. díjat Maróti Géza barátom kapta. Stróbl nem pályázott, hanem saját pályaművét műtermében, az Epreskertben állította ki, de ha részt vett volna is a pályá-252 Erzsébet királyné szobrának elkészítésére az első pályázatot 1900-ban írták ki, majd a beadási határidőt 1902-re módosították. A pályázat eredménytelen volt. A második kiírás 1902-ben történt 1903-as beadási határidővel. A harmadik pályázat kiírására 1912-ben került sor, a határidő 1913 volt. A helyszín az első és második pályázatnál a Szent György tér volt, majd a Várhegy. - Művészet, 1903. negyedik szám, 275-288.; Művészet, 1913. hatodik szám 206-213. 253 Györgyi Géza (1851-1934) építész. Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika, az Operaház és a Budavári Palota építésén. Társult Hoepfner Guidóval, sok budapesti belvárosi villát, valamint a Csorba-tóhoz (Strbské pleso, Szlovákia) és Tátralomnicra (Tatranská Lomnica, Szlovákia) szállodát terveztek. - A Giergl-Györgyi család honlapja, http://www.kfki.hu/mzimanyi/giergl. - Teles Ede Erzsébet-szoborterve a Türr István Múzeum gyűjteményében (tsz.: 69.5.17., gipsz). 254 Wir sind ja Mädchen unter uns: Mi lányok egymás közt. - Tréfás megjegyzés, vagyis abban a helyzetben a művésznő nem tekintette férfinak Teles Edét. 255 Az Erzsébet-szoborpályázaton szerepelt Györgyi Dénes (1886-1961) építész is, szintén a Giergl - Györgyi művészcsalád tagja. Kós Károllyal való találkozása meghatározta pályáját. Jelentős műve a debreceni Déri Múzeum épülete. Világkiállítások magyar pavilonjait is tervezte (Barcelona, 1929; Brüsszel, 1935; Párizs, 1937.). A Teles Edével közös pályázat építésze azonban Györgyi Géza volt. 158
