Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
így értünk be a villa fedett teraszára, ahol egy 50 év körüli asszony üdvözölte a professzort.- Guten Abend, Frau Karoline - köszönt vissza a professzor. - Dies ist mein Freund, Herr Edmund Teles, Bildhauer. Wir sind beide sehr hungrig und möchten einen recht gutes und ausgieliges Mitagessen haben; wird es gehen?- Natürlich, Herr Professor. Um wieviel Uhr wünschen Sie das Essen?- Ja... eher, Frau Karoline, ich sagte ja, wir sind beide sehr hungrig. Ja richtig, Herr Teles wird paar Tage lang unser Gast sein, lassen Sie für ihn das Gastzimmer vorbereiten.- Jawohl, Herr Professor - felelte a kövér asszonyság.125 Marczali professzor pedig közben bevezetett a vendégszobába, hogy magam kissé rendbe hozzam. Bevallom, ez alaposan rám is fért. Poros, izzadt és piszkos voltam az úttól. Jól lemosakodtam, friss fehérneműt vettem magamra. Egy fiatal nő közben kikefélte a ruhámat, s így átöltözve, felfrissülve kimentem a verandára. Ott találtam a professzort, aki jégbe hűtött teával, majd cigarettával kínált. Jólesett a hideg ital, jólesett a cigaretta, és kényelmesen elhelyezkedtem egy karosszékben, áldva a sorsot, mely szorult helyzetembe már ismételten ilyen váratlan oázist varázsolt számomra. Marczali professzor nyilván észrevette, hogy fáradt vagyok, nem zavart kérdésekkel, hanem ő maga beszélt köznapi dolgokról, a villáról, a kert fáiról és virágairól és hasonlókról. Hamarosan megjelent az a fiatal nő is, aki a ruhámat kitisztította; most megterített a verandán, és Karolin asszony hamarosan hozta is az ebédet, finom bécsi szeletet friss salátával, sült burgonyával, és mindketten jó étvággyal nekiláttunk az étkezésnek. Talán nem is helyes a kifejezés, ha magamnál jó étvágyról beszélek. Az, aki - a páduai lakomától eltekintve - két hétig nem táplálkozott rendesen, és most egyszerre finom, ínycsiklandozó ételeket tálalnak eléje, az nem jó étvággyal, hanem csak kellő áhítattal foghat az ilyen ebédhez. A hús után egy tálon különféle sajtokat, vajat, retket hozott be Karolin asszony, majd egy üveg bort állított az asztalunkra, aztán magunkra hagyott bennünket. Marczali professzor végtelenül figyelmes házigazda volt, egymás után kínálta a különböző sajtokat, mindenikről tudott valami szíves ajánlást mondani, és én nem hagytam magam kétszer kínálni, megízleltem valamennyit, és házigazdám szívélyes kínalgatása mellett újból kárpótoltam magam a kéthetes velencei koplalásért. Ebéd után a professzor ajánlotta, hogy kissé feküdjem le, utána pedig nézzek szét Annenheim gyönyörű környékén, de megígértette velem, hogy este 7 órára 125 A párbeszéd fordítása: Jó estét Karolina asszony! Ő itt a barátom, Teles Ede, aki szobrász. Mindketten nagyon éhesek vagyunk, tudna egy nagyon jó és kiadós ebédet adni? Menni fog? - Természetesen professzor úr! Hány órakor kívánnak étkezni? - Igen, mint mondtam, nagyon éhesek vagyunk. Természetesen Teles úr néhány napig a mi vendégünk; legyen szíves, készítse elő a vendégszobát. - Igen, professzor úr. 90
