Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

sú ruhámban, a Benjamin. Nem baj! A kollégák kedvesek voltak; valamennyien „Brüderschaftot" ittunk.59 A nagy eseményről értesítettem szüléimét, Lechneréket, és másnap felkeres­tem von Hofmannt, hogy megköszönjem neki a protekciót. Gratulált, és kijelen­tette, hogy nem is beszélt Hellmerrel. „Ha nem lett volna elég érett a felvételre, csak ártalmára lett volna a protekció.” Még boldogabb voltam, mivel saját erőmből jutottam be a paradicsomba. Szüleim küldtek néhány forintot, de további támogatással nem biztattak, mivel apám időközben tönkrement. Ily helyzetben aztán nehezen, nélkülözések között indult meg akadémiai növendékpályám. írtam Wollner Márkus nagybátyámnak Szegedre, ecsetelve sorsomat, és kérve segítségét. Nagybátyám kezdetben küldött havi 20, majd csak 10 forintot, és végül, mert ő is szegény volt, abbahagyta támo­gatásomat. Akkoriban sokat koplaltam. A heti egy forintért használt ágyat otthagytam, és hetven krajcárért béreltem egy fűtetlen konyhában fekvőhelyet. Házigazdáim, egy gyári munkás és felesége, örökösen civakodtak egymással. Sokszor éjjel kellett kiugranom ágyamból, mert háziasszonyom segítségért kiáltott, mivel férje fojtogatta, és végezni akart vele. A gyerekek sírtak, a kutya, a férj kedvence, éktelenül ugatott, a házaspár ordított. Nekem kellett rendet teremtenem. A legkisebb gyermek sokat betegeskedett, végre meghalt. A fűtött szobából, míg én aludtam, kitették a hullát a hideg konyhába, az ágyam mellett álló takarék­tűzhelyre, hogy „szép maradjon” Nehéz volt az élet. Többször reggeli nélkül mentem az Akadémiára, és éhezve dolgoztam. Délutánonként voltak a különféle felolvasások, előadások, úgymint anatómia, perspektíva, stílustan (e három tantárgy kötelező volt a szobrászokra, vizsgázni kellett belőlük), ezenkívül műtörténelmi és világtörténelmi előadás is. A könyvtárt délután és estefelé látogathattuk. Fűtve volt, és a legszebb rézkarcokat, metszete­ket, fényképeket és könyveket tanulmányozhattuk jó világítás mellett. Igen ám, de élni és pénzt keresni is kellett. Délutánonként kereset után voltam kénytelen járni. Vagy egy terrakottagyárban retusáltam, vagy von Hofmann foglalkoztatott. Mit végeztem nála? Agyagot hordtam fel a pincéből és gyúrtam meg, segítettem a készülő munkák betakarásánál, szerszámokat tisztogattam, rendet csináltam stb. Fizetésem ezért délutánonként ötven krajcár volt. Nem sok, de életem tenge­­téséhez elég. Étkezni a népkonyhába jártam. Egy darab kenyér ott két krajcárba, egy kis tál főzelék négy krajcárba került. Ha a főzelék mellé kis hús is .akadt, ünnep volt az. Később az akadémiai segélyzőegylettől a népkonyhára szóló havi huszonnégy ebédutalványt kaptam. Igen ám, de a hónapnak 30-31 napja van! Fölváltottam az utalványokat főzelékre, hogy vacsorára, sőt reggelire is jusson, ha másként nem tellett. 59 Brüderschaft: pajtásság, barátság. Brüderschaftot inni: pertut inni, tegeződni. 51

Next

/
Thumbnails
Contents