Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

ban,46 amikor még a lakások is teli voltak rakva száraz pálmákkal, virágokkal, „Makart-csokrokkal”) Barátságosan hallgatott végig, és hajlandónak látszott velem foglalkozni. Más­napra rendelt magához ceruzával és papírral, mivel látni akarta, van-e tehetségem a rajzoláshoz. Másnap örömmel állítottam be hozzá. Egy gipszmintát tett elém, és én hozzá­fogtam a rajzoláshoz. A másik, benyúló műteremben egy festő dolgozott Stróbl arcképén, mely őt munka közben ábrázolta. (A festő Temple volt, a képet vagy húsz év múlva láttam viszont a Székesfővárosi Múzeumban.)47 Rajzom tetszett Stróblnak és a festőnek is. Vagy öt napig jártam a műtermébe, és már szerettem volna tudni, felvesz-e? Mikor hirtelen megkérdezte tőlem, mi­lyen vallású vagyok. Válaszomra, hogy zsidó, nagyon elkomorodott, és azt mond­ta, most nem vehet fel, hanem jelentkezzem tavasszal. Időközben értesítettem szüléimét, hogy már nem vagyok Másznál, és az oko­kat is felsoroltam. Szüleim nem örültek a bonyodalomnak. Otthon növekedtek a bajok és gondok, és most az én elintézettnek vélt nevelésügyem is felborult. Anyám rossz fogait helyre hozandó Pestre jött, és az alkalmat felhasználva felke­reste az Iparrajziskolában Vasadi tanáromat, hogy megkérdezze véleményét felő­lem. Ő nagyon kedvesen fogadta anyámat, leültette, és a következőket mondotta neki: „Miért akarják, hogy ez az intelligens fiú szobrász legyen? Négy gimnasiumot végzett, miért nem taníttatják tovább?” Édesanyám elszomorodott, én nem kevésbé... Jött a tél. Nem akartam unokanővérem nehezére esni, hát hazautaztam Sza­badkára, azzal a tervvel, hogy tavasszal visszatérek Pestre, és igyekezem vagy Stróbl, vagy más komoly művész vezetése mellett tanulni.48 Mielőtt végleg lezárnám a Mász-féle aktákat, el kell még mondanom egy reá jellemző esetet. Budapest közelében, Szentlőrinc-pusztán egy kis kolónia épült. Néhány házra szobrászmunka is került, melyet mi szállítottunk. Mesterem össze­köttetésben volt ezekkel a kispolgári kolonistákkal, és egy-egy nyári vasárnap ki­rándultunk Szentlőrincre.49 Mesterem egész délután ott ült a kocsmában feleségé­vel, ettek-ittak, sőt mesterem szónoklatot is tartott a kolónia felvirágzásáról, amit megtapsoltak és megéljeneztek. Estefelé nagyon megéheztem a jó levegőn, szóltam hát mesteremnek, hogy szeretnék vacsorázni. Erre kivezetett az országútra, hol sok volt az eperfa, és biztatott, hogy csak egyem, majd ő megvár. Elkezdtem az eperva-46 Makart, Hans (1840-1884) osztrák festő. Látványos, pompakedvelő művészete Németor­szágban, Ausztriában, de Magyarországon is meghatározó a korban (Makart-stílus). Nagy hatással volt az iparművészetre, lakberendezésre (Makart-csokor) és a divatra (Makart-kalap). 47 A Székesfővárosi Múzeum gyűjteményei ma a Budapest Történeti Múzeum törzsanyagát képezik. 48 Teles Ede 1887 decemberében utazott haza Szabadkára. (Mász Kálmán 1887. december 5-én állította ki bizonyítványát. Lásd 43. jegyzet.) 49 Szentlőrinc (Szentlőrincpuszta, Pestszentlőrinc) 1950-től Budapest VIII. kerülete. A pest­szentlőrinci telepek közül valószínűleg az Ezerháztelepen dolgozott Teles Ede. A Budapesti Család­házépítő Egylet árusította a telkeket, s az új tulajdonosok 1887-ben kezdték meg az építkezést. 46

Next

/
Thumbnails
Contents