Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

ban. Főként kisplasztikái munkákat, állatszobrokat (Angol véreb; Bika, 1910) készített. Dél-amerikai útja után betegsége miatt felhagyott a szobrászattal.

Sámuel Kornél (1883-1914) szobrász. Budapesten és Münchenben tanult. Hildebrand szellemében mintázott aktjai, mint a Narcissus (1911) vagy az Éva (1910) nagy feltűnést keltettek. A nagy reménységek közé tartozott, ám igen fiatalon meghalt.

Schuster Ferenc (1870-1903) festő és grafikus. Elsősorban rézmetszeteiről ismert. Tanulmányait a bécsi akadémián végezte, majd Unger Vilmos rézkarcoló iskolájában dolgozott, ahol császári szubvencióra korábbi művéről, az Anya-ciklusról rézmetszeteket készített. Igen fiatalon hunyt el, az elmúlás gondolata több művén - egyebek mellett a Halál és a Feltámadás című rézmetszetén is - megjelenik.

Spányik Kornél (1858-1943) festő. Bécsi és Müncheni tanulmányai után Budapesten, Bécsben és Pozsonyban dolgozott. Elsősorban zsánerképeiről volt ismert (Mézeshetek). A Pozsonyi Képzőművészeti Egylet alelnöke volt, s a városban több kiállítást is rendezett. A pozsonyi régi Nemzeti Színház freskódíszítése is részben az ő munkája.

Stetka Gyula (1855-1925) festő. A Mintarajziskolában, később Bécsben és Münchenben tanult. Stílusán erőteljesen érződik Benczúr hatása, akinek segédje is volt. Vallási témájú műveket (Krisztus a keresztfán, budapesti Szent István-bazilika), zsáner- és arcképeket (Bajor parasztasszony) festett.

Stróbl Alajos (1856-1926) a historizmus egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrásza. Tanulmányait Bécsben folytatta. Elsősorban portré- és emlékműszobrász, több mint 400 portrét alkotott. Évtizedeken át a Képzőművészeti Főiskola tanára. Első jelentősebb műve az Operaház épületplasztikai díszítése és a bejárat előtt lévő két ülő szobor {Erkel, Liszt, 1880-81), mely egy csapásra kedvelt emlékműszobrásszá tette őt. Legismertebb műve az Arany János-szobor a Múzeumkertben (1893); a Várban lévő Mátyás-kút (1904); a Halászbástyán található Szent István lovas szobor (1906) és a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazott Anyánk (1900).

Szamovolszky Ödön (1878-1914) szobrász. Az Iparművészeti Iskola elvégzése után Zala György és Róna József műtermében dolgozott, majd Olaszországban, Münchenben és Párizsban képezte tovább magát. Leginkább köztéri szobrairól: az ungvári Dayka-, a kassai Honvéd- (Horvay Jánossal együtt, 1906, ma már nem áll) és a rozsnyói Andrássy Franciska-szoborról (Horvay Jánossal együtt, 1905) ismert. Épületplasztikai munkája a budapesti Szent István-bazilika főkapujának apostol reliefsorozata (1903). Fő emlékművét, a budapesti Szabadságharc-szobrot, amelyre Gách Istvánnal együtt kapott megbízást, már nem tudta befejezni.

325