Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona
hatáskeltés eszközeit felerősítő életképi kompozíciótípust az 1870-es évekre már érett festői eszközökkel alkalmazta (Siralomház, 1869). Ekkor készültek jelentős táj- (Poros út, 1874-83) és életképei (Rőzsehordó nő, 1873). Sablonokra épülő szalonképeket vártak tőle 1878-tól. Kései fő művei: Golgota (1884), Honfoglalás (1895-96). Murányi Gyula (1881-1920) szobrász, éremművész. Budapesten, Párizsban és Bécsben tanult. 1906-tól kezdve tűnt fel realisztikus stílusban mintázott plakettjeivel (Haydn, Beethoven, Mikszáth Kálmán). Női aktokat (Kleopátra, 1913 k.) és zsáner szoborcsoportokat (Kupaktanács, 1910) is készített. Nagy Sándor (1868-1950) festő, grafikus, iparművész. A szecesszió képviselője. A Mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványa, majd Párizsban a Julien Akadémián tanult. Hazatérve Körösfői-Kriesch Aladárral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, amelynek működése a művészetek és a mesterségek tradicionális egységén alapult. Festményei (Mester; hol lakói?, 1899-1900), rézkarcsorozatai szimbolikus gondolatok megfogalmazói. Jelentősek gobelinjei, falfestményei (a pesterzsébeti plébániatemplom freskói, 1937-41), illetve a marosvásárhelyi Kultúrpalotát díszítő székely népballadák ihlette üvegablakai (1913). Művészeti, társadalmi kérdésekről vallott elveit írásaiban is kifejtette (Az élet művészete, 1911). Pásztor János (1881-1945) akadémista szobrász, a hódmezővásárhelyi művészek egyike. Tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Iskolán és Párizsban a Julien Akadémián végezte. Első sikereit népi zsánerszobraival aratta (Búcsúzkodás., 1906). Főleg női aktokat, portrékat és síremlékeket (Lotz Károly, 1930, illetve a saját síremléke a Kerepesi úti temetőben) készített. Köztéri és emlékműszobrai közül a Kossuth téren álló II. Rákóczi Ferenc lovas szobor (1937), a margitszigeti Rudnay Gyula-büszt (1966) és a Bécsi kapu téren található Kazinczy Ferenc-szobor (1936) a legismertebbek. Paur Géza (1870-1945) festő, illusztrátor és művészeti író. Mintarajziskolai és müncheni tanulmányai után főleg újságillusztrálással foglalkozott. 1899-től 1945- ig a Képzőművészeti Társulat műtárosa, majd főtitkára volt. Egyebek mellett a Vasárnapi Újságban jelentek meg művészeti tudósításai, leírásai és műemlékekről készült rajzai. Pátzay Pál (1896-1978) Kossuth-díjas szobrász. A MA-kör tagja, később a Római Akadémia ösztöndíjasa volt. Csatlakozott a Gresham-körhöz is. Rövid expresszionista szakasz után neoklasszicista szobrokat készített. Kiemelkedő korai alkotása a székesfehérvári Huszáremlékmű (1939). A II. világháború után az egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrász. A Margitszigeten Derkovits Gyula (1958) és Kodály Zoltán (1968), a Kodály köröndön Balassi Bálint szobra (1959) áll. Számos akt kisplasztikát (Fésülködő, 1921) és néhány érmet is készített. 323 T I
