Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

munkája a Pucci-oltár (1518). 1519-től kezdődően a templomok számára készült bibliai témájú képek mellett Pontormo számos freskót készített. Az első jelentős megbízását a Mediciektől kapta, a Poggio a Caianóban lévő villa nagytermének díszítésére. Ezt a Santa Felicita-templom Capponi-kápolnájának és az I. Cosimo de Medici Castello-villájának loggiadíszítése követte. Utolsó falfestészeti munkája a ma már csak rajzokból ismert San Lorenzo épületdekorációja volt. Habár életművének jelentős részét a freskók és az oltárképek teszik ki, portrékat is festett, többek között pártfogóiról, a Medici család tagjairól: Alessandro de’ Medici (1534-35); Cosimo de’Medici (1520 k.) portréja.

Puvis de Chavannes, Pierre (1824-1898) francia festő. Vallásos és mitológiai témájú freskókat és olajképeket festett. Freskói, mint a Tudományok dicsőítése a Sorbonne-on (1880) vagy a Szent Genovéva-sorozat a párizsi Panthéonban (1874-88) Gauguin és a szimbolisták figyelmét is felkeltette. Műveit klasszikus nyugalmú tájak, idealizáló, tiszta vonalakkal megformált alakok, líraiság, finom színek jellemzik (A szegény halász, 1881; A remény, 1872).

Quercia, Jacopo della (1367-1438) sienai reneszánsz szobrász. Elsősorban édesapjától, Piero dAngelótól tanult. Valószínűleg hathatott rá a sienai székesegyház Arnolfo di Cambio és Nicola Pisano által készített szószéke. Egyik fő műve az Ilaria deli Careto-síremlék (1406-13), amely a legelső igazán reneszánsz tumba formájú síremlék. Jelentős alkotásai: a sienai Battistero keresztelőkútjának terve (a munkálatokat Ghibertivel együtt végezte, 1417 körül), illetve a sienai Campo Fonte Gaia díszkútja (1414-19).

Raeburn, Sir Henry (1756-1823) skót festő, korának kiemelkedő portréfestője. Eredetileg ötvösnek tanult, a festészetet autodidakta módon sajátította el. Festészetének jellemzője az erős fény-árnyék hatás, a széles ecsetkezelés és a kortársainál realistább portréfelfogás. Ismertebb művei a Korcsolyázó miniszter (1790) és a Sir Walter Scott arcképe (1822).

Raffaello, Raffaello di Giovanni Santi (1483-1520) itáliai reneszánsz festő, építész. Tanulmányait Perugiában Pietro Perugino mellett végezte. 1504-ben Firenzébe ment, ahol megismerte Leonardo és a fiatal Michelangelo műveit. Firenzei korai periódusában főként Madonna-képeket festett. Ekkor keletkezett a Mária eljegyzése (1504) és a Három grácia című festménye is (1504-1505). II. Gyula pápa 1508-ban meghívta a Vatikánba, hogy a Stanza della Segnatura, Stanza di Eliodoro és (részben) a Stanza dell’Incendio di Borgo antik és keresztény kultúrát összeegyeztető falképeit elkészítse. A Stanza della Segnatura egyik hosszanti falán található Raffaello egyik leghíresebb műve az Athéni iskola (1509). X. Leó megbízására pedig a Sixtus-kápolna falaira Péter és Pál apostol életéből vett jelenetekkel díszített falikárpitokat tervezett. Utolsó jelentős falfestészeti megbízása a vatikáni palota loggiáinak freskódíszítésére szólt, amelynek azonban már csak a terveit

304