Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

ponált tájakat oldott fel. 1880-as 1890-es években „sorozatképeket" kezdett festeni, amelyeken a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat ábrázolta (Vízililiomok, Roueni katedrális, Parlament). Kései, optikai és színviszonylatokra koncentráló kompozíciói, amelyeket szinte vakon festett, az absztrakt művészet előképei (Tavirózsák, 1914-18).

Mór, (Moro) Anthonis van Dashorst (1519-1576) korának egyik legjelentősebb holland arcképfestője. Jan van Scorelnél tanult. Mozgalmas élete során számos országban járt, s korának uralkodóiról készített portrékat, egyebek mellett fő pártfogójának, Granvelle bíborosnak, II. Fülöp spanyol királynak (1554 k.) és I. Mária angliai királynőnek (1554) a portréját festette meg.

Moreelse, Paulus (1571-1638) holland barokk festő, építész. Főként portrékat festett. A portréfestő Miereveltnél és az építész Dirck van Baburennél képezte magát. A portréfestmények mellett néhány manierista stílusú történelmi képet és az 1620-as években zsánereket is alkotott. Egyik legismertebb műve az amsterdami Rijkmuseum Lövészképe (1616). Építészeti főműve az utrechti Catharijnepoort.

Ohmann, Friedrich (1858-1927) ukrán születésű osztrák építész. Főként Ausztriában és Csehországban (Hotel Central, 1902, Prága) működött. Tanulmányait a bécsi Műszaki Egyetemen és az akadémián végezte. Fő műve a bécsi Stadtpark 1898 és 1906 közötti kiépítése (Josef Hackhoferrel együtt). A parkot átszelő Wien folyóra hidakat, a parkba épületeket (tejivócsarnok) tervezett. A falmélyedéseket egyebek mellett hat óriási Zsolnay-váza díszítette. További bécsi művei az Erzsébet királyné-emlékmű a Volksgartenben (a szobrász Hans Bitterlich, 1907) és a Burggarten üvegháza (1905). Ismertebb munkái még a magdeburgi Kaiser Friedrich Museum (August Kirsteinnel együtt, 1900) és Bad Deutsch-Altenburgban a Carnuntinum Museum (August Kirsteinnel együtt, 1902).

Ostade, Adrien van (1610-1685) holland barokk zsánerfestő. Valószínűleg, Brouwerrel egyidőben, Frans Hals tanítványa volt. Korai képein jól felismerhető Brouwer hatása. Általában népi, kocsmai jeleneteket ábrázolt, de készített portrét és tájképet is. Az 1630-as években szinte monokróm színvilággal festi meg erősen karikatúra jellegű kocsmai témájú képeit (Paraszttánc a csapszékben). Az 1640-es években színei egyre világosabbá válnak, alakjait pedig kevésbé groteszken ábrázolja. Kései periódusában gyakran ábrázol szabadtéri jeleneteket (Utasokpihenője, 1671).

Perugino, Pietro (1450-1523) umbriai reneszánsz festő, Raffaello mestere. Eredeti nevén Pietro di Cristoforo Vannucci. Vasari szerint Verocchiónál tanult. Mestrere mellett Piero della Francesca hatott stílusára. Oltárképein, freskóin a hangsúlyos architektúra-ábrázolást és a firenzei figurális stílust egységes kompozícióba foglalva ötvözte (Szent Bernardino gyermeket gyógyít, 1873). Kezdetben Firenzében

301