Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

rendelésre több freskó elkészítésére is megbízást kapott. Merész rövidülésekkel, illuzionisztikus térhatással komponált mozgalmas mennyezetfreskói, mint például a pármai dóm Mária mennybemenetele (1526-30), vagy a pármai San Giovanni Evangelista-templom Szent János patmosi látomása (1520-22) c. művei a barokk egyik előfutárává teszik. Táblaképein a freskókhoz hasonló stílustörekvésekkel találkozuk (Madonna Szent Ferenccel és Keresztelő Szent Jánossal, 1514-15).

Cotte, Robert de (1656-1735) francia építész. J. H-Mansart tanítványa és sógora. A barokkból a rokokóba való átmenet mestere, a régence-stílus legjelentősebb képviselője. A barokk túldíszítettségével szemben épületein a kényelem és a célszerűség elvei kezdtek teret nyerni. Az építészeti akadémia igazgatója, a király első építésze volt. Ő fejezte be a versailles-i kastély kápolnáját (1708-10).

Cottet, Charles (1863-1925) francia posztimpresszionista festő. A sötét, vagy núbiai csoport tagja, akik a posztimpresszionista festőknél sötétebb színvilágú képeket festettek. Kapcsolatban állt a Nabikkal is. A École des Beaux-Arts-on és a Julien Akadémián tanult. Járt Olaszországban (Velence látképe a tengerről, 1896), Egyiptomban és a Genfi-tónál. Többnyire a bretagne-i halászok tragikus életéből vett jeleneteket, illetve viharos tengereket és alkonyati kikötőket festett (Esti fény: a Camaret kikötő, 1893). Ismertebb képei a Tenger áldozatai (1908) és a Kis falu a szikla lábánál.

Cranach, Lucas, id. (1472-1553) német reneszánsz festő, grafikus. 1501 és 1504 között, bécsi tartózkodása alatt született művei (Menekülés Egyiptomba, 1504) a dunai iskola körébe sorolhatóak. Ez idő tájt született a Johan Stephan Reusst és feleségét ábrázoló portrépárja is (1503). Elhagyva Bécset, Wittenbergbe ment, ahol Bölcs Frigyes választófejedelem még ebben az évben udvari festőjévé nevezte ki. Stílusában az 1508-09-es németalföldi útja döntő befolyású volt: kialakított egy reneszánsz elemekkel telített, plasztikus kompozíciós típust, amely ettől kezdve művei fő jellemzőjévé vált (Megváltás diadala, szárnyasoltár, 1553-55). Cranach művészete szorosan összefonódott a reformációval és a szász udvarral. A már említett Megváltás diadala szárnyasoltáron kívül - ahol Krisztus keresztjének tövébe a reformáció hirdetői kerültek - megfestette barátját, Luthert és családját is, illetve címlapterveket is készített Luther írásaihoz. Katolicizmus-ellenes fametszetsorozata a Krisztus szenvedése és az Antikrisztus (1521). Bölcs Frigyes halála után utódjáról, I. Szász János Frigyesről és annak családjáról ugyancsak készített arcképeket. A portrék és metszetek mellett számos vallásos témájú festménye közül a legismertebbek az Ádám és Éva (1528) és a Szent Katalin misztikus eljegyzése (1516 k.). Mitológiai témájú képei a Párisz ítélete (1528 k.) és a Vénusz és Cupido (1530).

Credi, Lorenzo di (1459-1537) firenzei reneszánsz festő és szobrász. Verrocchio műhelyében Leonardóval együtt tanult. Verrocchio halála után ő vezette annak műhelyét. Stílusán erőteljesen érződik mestere, Verrocchio és tanulótársa, Leo-281