Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

2. Carracci, Annibale (1560-1609) Agostino Carracci öccse. Oltárképeket, mitológiai és profán jeleneteket, táj-, élet- és arcképeket festett. Fő műve a római Palazzo Farnese falképsorozata (1597-1604), amelynek Bacchus és Ariadné diadalát ábrázoló kompozíciója a kora barokk festészet meghatározó alkotása.

3. Carracci, Lodovico (1555-1619) Agostino és Annibale Carracci nagybátyja. Kitűnő szervező és művészeti nevelő volt. Számos táblaképe mellett egyik fő munkája a ma már csak metszetekből ismert Szent Benedek és Cecília freskósorozat a bolognai S. Michele in Bosco kolostorban.

Castagno, Andrea (1423-1457) firenzei reneszánsz festő. Az anatómia és perspektíva egyik első tanulmányozója. Elsősorban perspektivikus-realisztikus freskóiról és egészalakos portréiról (Boccaccio) vált ismertté. Legkorábbi freskóit a velencei San Zaccaria számára készítette (1442). Firenzébe visszatérve alkotta meg legismertebb művét, a SantApollonia kolostor refektóriumának passióciklusát (1445-50). A firenze közeli Villa Carducci dísztermébe híres emberek, bibliai személyek portréit festette meg 1450 körül. Utolsó freskói egyike a firenzei dóm Niccolo da Tolentino emlékműve (1456).

Cellini, Benvenuto (1500-1571) firenzei manierista ötvös, szobrász, éremművész és író. Hírnevéhez nagyban hozzájárult önéletrajza (La vita di Benvenuto Cellini). VII. Kelemen, III. Pál pápa és I. Ferenc francia király kegyét élvezte. Pártfogóiról érmet is készített (I. Ferenc érme, 1537; illetve VII. Kelemen érme, 1534). Franciaországi tartózkodásai alatt készítette a Fontainebleau-i erdő (1542-44) dombormű lunettáját és a híres, a manierista ötvösművészet fő alkotásának számító, a Föld és a Tenger perszonifikációjával díszített arany sótartóját (1543). Firenzében telepedett le 1545-ben, ahol megmintázta pártfogójának, I. Cosimo hercegnek mellszobrát (1546-47), illetve az ő megrendelésére a firenzei Loggia dei Lanziba Perszeusz-szobrot öntött (1545-54).

Chaplain, Jules Clement (1839-1909) francia szobrász és éremművész. A festői hatású francia éremművészet egyik vezető egyénisége. 1897-ben az új francia aranypénzek mintáját ő készítette el. Vert érmei közül a legismertebb a párizsi világkiállítás érme (1900). Az ő tervei alapján készült a mai francia címer is.

Cimabue, eredeti neve Cenni di Pepo (1240 k.-1302 után) firenzei késő gótikus festő, mozaikművész. Ő volt az utolsó jelentős itáliai festő, aki követte a bizánci festészet hagyományait. Életéről és korai műveiről nagyon keveset tudunk. Egyik korai alkotása, a néha tőle elvitatott arezzói San Francesco-féle festett feszület (1280-as). A legbiztosabban neki attribuált mű a pisai dóm apszisának Szent János alakja alapján (1301-02) tulajdonítják az ő munkájának a Santa Trinita Madonnát (1285-86). Épületdíszítő feladatai közül a legismertebbek a már említett pisai mozaikokon kívül az assisi San Francesco-templom freskói (1278-83).

279