Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Telcs Ede útinaplói

bánt. A S. Apollinaris Nuovo frízei csodálatra méltók, de plafonja és szentélye ennek a remekműnek is el van rontva. Az érseki palota kápolnája, a keresztelőkápolna, az ariánusok kápolnája is fe­lejthetetlenek. Theodorik síremlékét ma nem néztük meg. Mindezen szépségek között a Classe-bazilika a legnagyszerűbb. Térhatása megdöbbentő. Színben, for­mában szebbet álmodni sem lehet. Szerettem volna minden egyes részletét me­morizálni, és annyira az elmémbe vésni, hogy lehunyt szemmel bármikor láthas­sam. Mennyi marad meg, mennyit viszek magammal? Majd elválik... Nagyszerűek, monumentálisak a szarkofágok. Mind jobban látom és érzem, hogy a művészetet nem lehet megtanulni, vagyis jobban mondva nem az a művé­szet, amit a tehetséges ember megtanul, hanem az, amit magával hoz. A primití­vek óriási művészek, pedig keveset tudnak. A művészet ősösztön, melynek a sok tudás gyakran árt. A tudatos gyakran letörli az ösztönös hímporát. Pedig - az az érték. A mozaik mint dekoráció túltesz szőnyegen, gobelinen, képen, szobron. Azt hiszem azonban, hogy elmúlt az ideje. A ravennaiak kimerítették, ez már nem fejleszthető tovább. A vasút közvetlenül a templom háta megett vezet Classéba ott, ahol valami­kor a rómaiak kikötője volt. Mocsaras talaj, sok helyütt tócsákkal. A híres Pineta mellett is elrobog a vonat. A fák sokat szenvedtek az idei hidegtől; egy részük alig hajt. Június 23. A tegnapi fárasztó ravennai kirándulás után megint egy igazi szép pi­henőnap. Piros betűs vasárnap. Június 24. Megint egy csendes, szép pihenőnap. Fürdés délelőtt - délután. Sáritól kártya, Glücksthaléktól még mindig semmi hír. Június 25. Reggel végre kártya Lajostól, levél mamától. Irénke megnyugodott. Délelőtt - délután fürdés. Este a Kursalonban jazz-band muzsika. Pfuj. Június 26. Kirándulás San Marinóba. Útközben megeredt az eső, és mire felér­tünk rozoga autóbuszunkkal a hegyre, szépen szakadt. Nyári ruha. Irénke fázik. Ebéd után sűrű köd, nem láttunk semmit, pedig a kilátás miatt tettük meg az utat. A múzeum egy-két objektum kivételével érdektelen lomtár. Egy Leonardót és egy kis Giorgionét is mutogatnak a legfelső sorban... S. Marino fekvése megmagyaráz­za, hogy miért maradt századokon át önálló. Visszafelé jövet elromlott a rozoga vehiculum, és csak nagy nehezen tudtunk begurulni Riminibe. Egy régiségkereskedőnél szép két Malatesta-érem. Drágák. Kár. Még elmegyek hozzá. Talán... Este levél Ádámtól. Megbukott a szóbelin. Sze­gény fiú, anyja áldozata. 248

Next

/
Thumbnails
Contents