Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

mindig utaztam. A valóban látott tájak és a fantáziám szüleményei összeolvadtak ezekben az álmokban, és sokszor sajnáltam, hogy felébredtem belőlük. Két álmomat fogom elmondani, hogy képet adjak arról az álomvilágról, mely­ben éltem. Egy éjjel álmomban Regensburgban jártam Irénkével. Megcsodáltuk a város gyönyörű gótikus templomát és a kapubejáratot díszítő szobrokat. Engem külö­nösen megkapott egy női szentnek - a nevét nem tudom - a szobra. A szobor bronzból volt, és rendkívül finom kidolgozású. A fiatal szent nőn nem valami zár­dái öltözet volt, hanem inkább afféle középkori úrnői viselet, valami olyan, mint Liezen-Mayer Szent Erzsébet képén.442 A ruhán kis kivarrt nyílások voltak, melyek egyikén látni lehetett a női szent keblének egy darabkáját, de nekem nem ez tűnt fel, hanem a szent nőnek a tekintete, amely félénken, de kíváncsian vizsgálta saját kis formás mellét. Másnap reggel megkérdeztem Irénkét, emlékszik-e a regensburgi gót templom­ra, s erre a szoborra.- De Édikém! - felelte - Mi nem is voltunk Regensburgban, s én sosem hallot­tam erről a szoborról, és még kevésbé láttam. Én olyan élénken átéltem az álmomat, hogy először csodálkoztam, hogy feled­hette el azt Irénke, és csak mikor ő részletesen elmondotta, hogy hogyan változ­tattuk meg Münchenben az útitervünket, és miért mondottunk le a regensburgi útról, jöttem rá, hogy neki van igaza, de azért utánanéztem a Baedeckerben is, és csak mikor ott sem találtam az én szent nőmnek a nyomát, hittem el végleg, hogy csak a képzeletem űzött velem tréfát, és az én álomszobrom a valóságban nem létezik. Nohát akkor, mihelyt egészséges leszek, határoztam el, meg fogom csinálni. De hát leszek én még egészséges?! A másik álmom talán még szebb volt. Valamikor olvastam, hogy a világon körülbelül 180 fajta márványt ismernek. Ezen az alapon épült fel ez az álom. Nagy márványmedencében úsztam, mely kü­lönb volt Caracalla császár fürdőinél is.443 A medence a legkülönfélébb márvá­nyokból volt felépítve: Carrara fehérjétől a ruskicai bányák vörös márványáig a szi­várványnak minden színárnyalata képviselve volt az én fürdőmben. Mert ez a fürdő csak az enyém volt, egyedül voltam benne, s hátamra fekve vitettem magam a lan­gyos és illatos vízzel, és bámultam a fürdőmedencét körülvevő százszínű márvány­oszlopok csillogását, s vizsga szemmel csodáltam a gyönyörűen kiképzett oszlop­főket, melyek mindenike más, végtelenül finom szobrászi dísszel ékeskedett, s én álmomban is tudatában voltam annak, hogy nem volt az az ókori császár, akinek ilyen fürdője lett volna, s azt úgy tudta volna értékelni és élvezni, mint én. 442 Liezen-Mayer Sándor Magyarországi Szent Erzsébet, 1882. (Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 2760.). 443 Marcus Aurelius Caracalla (188-217) római császár. Rómában az általa építtetett és a nevé­ről ismert fürdők (Caracalla thermái) romjai a római kor impozáns emlékei. 228

Next

/
Thumbnails
Contents