Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
vés barátom, csak nem fogsz minket büntetni, és bennünket társaságodtól megfosztani a csőcselék bűne és butasága miatt?!” Mit felelhettem volna? Megígértem neki, hogy a legközelebbi összejövetelükre újra elmegyek. Még mielőtt erre sor került volna, egy új, figyelmes gesztust tettek felém. A hét végén meghívót kaptam a szokásos szerda délutáni összejövetelünkre, de a boríték nem írott betűkkel volt címezve, hanem az én nevemre nyomtatott borítékokat készíttettek, ezzel juttatva kifejezésre, hogy nemcsak most, hanem állandóan és még sokáig számítanak a megjelenésemre. Természetesen ezek után ismét eljártam közéjük, és valóságos felüdülés volt számomra a velük való együttlét, őszinte együttérzésük és barátságuk tudata, s főleg az a meggyőződésem, hogy ők és nem a nyilas söpredék képviselik a magyarság igazi arculatát. Közben a besúgók, feljelentők orgiája dühöngött város- és országszerte. Valy sógornőmet, Irénke húgát volt házfelügyelőnőjük feljelentette valami hamis jogcímen. Kijöttek a „nyomozók” házkutatást tartottak, természetesen semmit sem találtak, de sógornőmet el akarták vinni az ügye kivizsgálásáig. Lajos sógorom lovagiasan húga mellé állt, hogy ő is megy vele. Elvitték őt is. Soha többé nem láttuk őket. András öcsém 18 éves fia behívót kapott katonai munkaszolgálatra. Intelligens, kedves fiú volt, apjának sikerült őt felvétetni a műegyetem gépészmérnöki fakultására. Nem jött többet vissza.434 És így volt Pesten szinte minden zsidó családban. Az áttérés, sőt a már keresztényként való születés sem volt mentség, ha a szülők zsidók, vagy zsidó származásúak voltak. Én a magam életével nem sokat törődtem, de Irénke sorsa aggasztott. Ekkor az Aurora-beli barátaim jöttek segítségemre. Kihasználva összeköttetéseiket, melyek a kormányig, sőt a kormányzóig vezettek, kieszközölték, hogy felvétessem arra a listára, mely az első kivételezetteket tartalmazta. Persze lehetséges, hogy az a körülmény, hogy a kormányzót két ízben is mintáztam, szintén hozzájárult a kedvező elintézéshez. Mikor megjelent a zsidók összeköltözéséről szóló rendelet, s mi éppen átköltöztünk a szomszédos „zsidó házba” - június 24-én délelőtt -, beállított hozzánk egy detektív azzal, hogy jó hírt hoz: lakásomban maradhatok.435 Másnapra becitáltak a főkapitányságra, hogy a belügyminiszter mentesítő iratát átvegyem. 3/4 12-től délután 2 óráig vártam 40-50-ed magammal volt kúriai bírók, egyetemi tanárok, 434 Teles András (1926-1944) Teles Ede legfiatalabb testvérének kisebbik fia. 435 Budapest összlakosságának közel 16 %-a volt zsidó. A belügyminisztériumi rendelkezés - a zsidók „tömörítésére" - végrehajtására Dorogi Farkas Ákos polgármester végül a június 24-ei dátumot jelölte meg. Eddig az időpontig a zsidóknak „51x36 cm-es, fekete alapon sárga csillaggal megjelölt” házakba kellett összeköltözniük. A csillagos házak 90%-a Pesten volt. (Budán a Nap-hegy, Alkotás utca - Teles Ede itt lakott -, Városmajor utca, Keleti Károly körút és a Bartók Béla utca volt kijelölve.) - Szita Szabolcs, 2002. 223 I
