Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
csaknem teljesen elértéktelenedtek, Erzsébetnek be kellett érnie ennyivel. Nekem természetesen nagyon fájt, hogy ifjúságom és férfikorom javát erre a pályázatra pazaroltam, és semmi elégtételt nem éreztem afölött, hogy Zala királynészobra, bár bronzból volt kiöntve, teljesen agyagszerűnek hatott. Erzsébet jobb szobrot érdemelt volna, de a második világháború még ezt az emléket is elpusztította, s ezek után már nem is hiszem, hogy még egyszer felállításra kerüljön.404 Ettől eltekintve meg kell hogy mondjam, hogyha Zala emberi és művésztársaival szemben viselkedésében sok kifogásolni valót is találok, s ha néhány munkáját nem is tartom sikerültnek, ő kétségtelenül nagy kultúrájú és komoly tudású művész volt, kit a művészettörténet méltán tart számon a legkiválóbb magyar szobrászok között. A Céhbeliek persze ebben az évben is megrendezték a maguk, immár VII. kiállítását. Én egy akttanulmánnyal és az Alpár-szoborhoz készült tanulmányfejjel vettem részt ezen a kiállításon. Ebben az évben csináltam egy kis Hüvelyk Matyi-szobrot is, mely a mesebeli kislegényt árvalányhajas kalappal, magyar nadrágban és a hétmérföldet lépő nagy csizmákban ábrázolta. Félig a mesebeli alakból, félig a valóságból gyúrtam öszsze a kis figurát, mely oly népszerűségre tett szert, hogy azt bronzban és terrakottában is kiviteleztem, sőt később a herendi gyár porcelánban is forgalomba hozta. A főváros pedig a városmajori gyerekjátszótér részére megrendelte nálam Hüvelyk Matyi kútszobrát, amit barátommal és volt tanítványommal, Mészáros Bandival - ki az architektonikus munkát végezte - meg is csináltuk, s az még 1932-ben felállításra is került, de sajnos a második világháború folyamán, illetve Budapest ostrománál elpusztult.405 Az 1933. évben ugyancsak a főváros megbízásából Mészárossal közösen egy új kútszobrot is csináltunk Széchenyi István feleségének emlékezetére a Szabadság tér Nemzeti Bank előtti oldalán, ahol Széchenyiné az ott tervezett park első fáját ültette el.406 Ezen a szobron a grófnő mögött álló lornyonos hölgyben feleségemet, Irénkét mintáztam meg. Végül is, ami megengedett és mindennapos dolog volt a reneszánsz korban, miért legyen most tilalmas! Senkinek nem ártottam vele, Irénkének pedig örömet szerzett az a tudat, hogy szoborképe ott áll Budapest egyik terén, és mosolyogva néz le az ott játszó gyerekekre. A tavaszi tárlaton kiállítottam Ligeti Miklós portréját, ugyanakkor ő az én 404 Lásd 162. jegyzet. 405 A Hüvelyk Matyi-szobor nem pusztult el Budapest ostromakor, csak a posztamens. A szobrot 1954-ben a Vidámparkban állították fel, majd 1981-ben visszakerült a Városmajorba, ahonnan - az év nem ismert - ellopták. 2007-ben kőből készítették el a kútszobrot a Baján lévő bronzszobor alapján. (Baján 1974-ben öntötték ki a szobrot a Türr István Múzeumban lévő gipszmintáról.) A Hüvelyk Matyi-szobor változatai a Türr István Múzeum gyűjteményében 69.5.21-24. leltári számokon. 406 Az évszám nem helyes. A Virulj! díszkutat 1930-ban állították fel. Ma a Szabadság tér (V. kér.) déli oldalán látható. (Széchenyi Istvánná - Seilern Crestentia ábrázolása miatt támadás érte Teles Edét, melyre egy levéllel válaszolt. Türr István Múzeum, ltsz.: 58.401.9.15.) 214
