Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága
A festő és iparművész Teles Ede Teles Edét a történelmi emlékezet szobrászként tartja számon. Azonban, mint a legtöbb képzőművész, ő is kipróbálta magát más területeken is. Rövid kitérőket tett az iparművészet és a festészet területére. Egész kicsiny korától előszeretettel rajzolt. Mindenek előtt az ember, a figurális ábrázolás érdekelte, sokszor humoros felhanggal rajzolva meg az alakokat. Végül a szobrászatot választotta, amihez szülei festészettel szembeni ellenérzése is hozzájárult, akik a visszaemlékezések szerint nehezen tudták megemészteni, hogy a világhírű Raffaello ötven évvel ezelőtt éhen halt Budapesten. A kissé mulatságos történeten túl tény, hogy szabadkaiként Telesnek a szobrászat egyfajta kuriózum lehetett, amelyhez, mint kevésbé ismert műfajhoz, jobban vonzódott. Kevés képet festett, gyermek- és kamaszévei után a harmincas években - amikor kevesebb megbízása akadt, pénze pedig nem tellett arra, hogy saját pénzén öntse ki a terveit - tért vissza a festészethez. Elsőként 1934-ben a Céhbeliek Második Jubiláns Kiállításán állította ki festményeit. Festői munkássága főleg portrékból áll, főként önarcképekből. A már említett kiállításon egy tanítványa (Tanítványom címmel), Stefan Köhler és Teles Péter arcképével jelentkezett.51 Ezt követően a harmincas - negyvenes években többször is kiállította festményeivel a tárlatokon.52 Teles olajképei közül elsősorban művészönarcképei ismertek. Az egyik, szigorúan frontális kompozíciónál, mint egy tükörből néz ki a külvilágra a festő. A háttérben a Toronyépítő c. szobra szobrász, míg a kép jobb oldalán lévő vászon festői tevékenységére utal. Szorosan kapcsolódik ehhez a képhez az ecsetet tartó Teles-önarckép. A szobrász grafikusi tevékenységére nézve kevés adatunk van, mindenesetre a Reggel című lap számára 1931-ben, még mielőtt kiállítóként megjelent volna olajképeivel, a művész készített egy önmagát profilból mutató rajzot.53 Teles Ede életművének másik, kevésbé ismert területe iparművészeti tevékenysége. Iparművészként Teles a századforduló tájékán indult, ekkor jelentkezik első ízben ötvöstárgyaival és a műveiről készült porcelántárgyakkal hazai és külföldi kiállításokon. A párizsi világkiállításra a főváros által megrendelt, később a polgármester szobáját díszítő tárgyak közül a szobrász egy Garabonciás diák című54, sárkányon lovagló ifjút ábrázoló bronz kandallóórát tervezett.55 Ugyanekkor állította ki a királyi palota számára tervezett, asztali készlethez tartozó díszes virágtartóját is,56 melynek elejét egy nevető szatír vállig ábrázolt alakja díszít. Későbbi ötvösművei közül ismertebb a Bánffy Miklós által tervezett, IV. Károlynál« felajánlott nemzeti ajándékot tartalmazó ládának két „sebtében mintá51 MTA MKI Adattár, a Nemzeti Szalonban kiállító művészek adatlapja, Teles Ede. 52 Egyebek mellett az 1937-es Balló-emlékkiállításon egy önarcképpel (121-es tétel) szerepelt. 53 Bálint Jenő, A Reggel, 1931. február 3., 17. 54 Pap Henrik, 1900. július, 3/4, 182 (repró). 55 A székes főváros iparművészete. Magyar Iparművészet, 1899. július, 2/4,168. A bronzmunkát a Beschorner-féle bronzöntöde szállította. 56 Györgyi Kálmán, Magyar Iparművészet, 1900. szeptember 3/5, 233. 20
