Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
gyobb megrendelést: egy meglehetős nagy domborművet kellett készítenem egy hollandus bankigazgatóról, valami jubileum alkalmából. Ezt a munkámat a holland közönség nagy elismeréssel fogadta, és első hollandiai munkám sikere után lassanként további megbízások jöttek, s én boldog voltam, hogy Begeerék sem jártak rosszul azzal, hogy nehéz helyzetemben segítségemre jöttek. Közben pedig, ha elfoglaltságom megengedte, Brinkgreve barátommal, aki komoly műértő és esztétikus volt, látogattuk Hollandia múzeumait. A Birodalmi Múzeumot Amsterdamban, a Mauritshuis-t Hágában.303 Ebben a múzeumban van van Vermeernek egy képe, mely egy parasztlányt ábrázol. Ahányszor megnéztem, mindig az volt az érzésem, hogy ez a lány csábítóan néz felém, amellett biztos voltam benne, hogy ez a csábító tekintet kizárólag csak nekem szól. Igazán kár, hogy a lány csak a képen létezett. De más képek is többet jelentettek számomra, mint a laikusnak. Volt ott Frans Halsnak egy remek portréja, amit tanítványáról, Judith Leysterről festett. Meg voltam győződve arról, hogy Frans Hals, mikor ezt a képet festette, egy este így szólt Judithoz: „Te Judit, légy ma este kedves hozzám, és akkor néhány fényfoltot fogok a portrédra felrakni”, és a kép attól lett olyan ragyogó. Hiába, ez a művészek privilégiuma! Számukra a művészet s a művészi alkotások néha reálisabb valóságot jelentenek, mint maga az élet. Első sikeres portréim után már rendszeresen érkeztek a gyárhoz újabb és újabb megbízások, úgyhogy a nyár vége felé már oly biztosnak éreztem hollandiai pozíciómat, hogy meg mertem írni a feleségemnek, hogy már nagyon régen nem találtam egy vörös hajszálat se a levesemben, nagy hiányát érzem tehát jelenlétének, jöjjön hát ki mielőbb a gyerekekkel együtt. Ez 1920 augusztus végén be is következett, kijött az egész család, csak Máté fiam maradt egyelőre Szegeden, hogy ott letegye az érettségit. Ettől kezdve természetesen már nem éreztem magam elhagyatottnak, és berendezkedtem egynéhány éves hollandiai tartózkodásra. Az Oudegrachton vettünk lakást, és hamarosan be is rendezkedtünk.304 Péter és Ádám fiamat beírattuk hollandi iskolába. Fantasztikus, hogy gyerekek mily könnyen elsajátítanak egy idegen nyelvet. Néhány havi itt-tartózkodás után a hollandi iskola, az idegen nyelv már szinte semmi nehézséget nem okozott nekik. Sári lányom is beírattuk egy hollandi gép- és gyorsíró tanfolyamra. Lehet, hogy hasznát veheti még az életben. Pali fiam nem akart továbbtanulni, s így hozzájárultam kívánságához, s kiengedtem Ilona húgomhoz Kanadába. Péternek nagyon tetszett Hollandia, de Ádám a rossz emlékei ellenére is soká visszavágyott a Mészáros utcába. Közben egy-két magyar barátunk is akadt, elsősorban dr. Klein neves orvosprofesszor felesége és ennek anyja. Igen művelt, derék emberek, kik odakinn is díszére váltak a magyarságnak. Nagyon jóba lettünk, és gyakran összejöttünk ve-303 Mauritshuis-ház: a Királyi Holland Galéria. 304 Oudegracht: az Utrecht belvárosát átszelő csatorna melletti út neve. 181 i I
