Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
hazaérkezésem után is ő törődött a háztartással és a gyerekeimmel. Hogy segítsek hát a „svábon”? Mentő gondolatom támadt. Eszembe jutott, hogy régi jótevőm, R. dr. családjával szintén Balatonfüreden nyaral. írtam neki, vázoltam Szentgyörgyi helyzetét, és kértem, juttassa valami keresethez, Szentgyörgyinek pedig azt válaszoltam, hogy forduljon R. doktorhoz. Drága barátom - mert időközben barátokká váltunk - most is segített. Megbízást adott Szentgyörgyinek, hogy csináljon egy közös plakettet három gyermekéről. Szentgyörgyi a megbízást boldogan vállalta, de a kis dombormű nem tartozik szerencsés művei közé; célját azonban így is betöltötte, kisegítette mesterét a „pillanatnyi” - és ez a pillanat Szentgyörgyinél gyakran ismétlődött - anyagi nehézségeiből. Ezek után azonban úgy érzem, hogy nem halaszthatom tovább, hogy Nóráról bővebben írjak. Neve először a női tanítványaim sorában merült fel, azután Annus a betegágyán vetette fel a nevét, mint olyanét, akit a saját utódjaként, a gyerekeinek második anyjaként elgondolt. Mi volt ez Annusnál? Kifinomult női ösztön, a haldokló jövőbe látása? Sohasem tudtam eldönteni. Egy bizonyos, hogy ezt megelőzőleg én soha nem gondoltam arra, hogy Nórát elvegyem feleségül. Mansfeld Nóra egy budapesti tőzsdésnek volt a lánya. Apja régebben igen jómódú volt, és lányát úgy neveltette, mint akkorában a gazdag lipótvárosi lányokat szokták. Nóra egyébként gyerekparalízisből kifolyólag sántított. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy lovagoljon, és nagy társadalmi életet éljen. Közben az öreg Mansfeld vagyonának jó részét elvesztette, de Nóra életmódját ez nem befolyásolta lényegesen. Velem úgy került kapcsolatba, hogy egy nap fölfedezte, hogy tehetségesen rajzol, és úgy gondolta, hogy a művészi pályán eredményeket érhet el. Már nem emlékszem biztosan, hogy ki ajánlotta be hozzám, ha nem tévedek, Balázs Béla volt, az író.243 Miután a rajzolásban valóban komoly tehetséget árult el, elfogadtam tanítványnak. Attól kezdve nagy ambícióval, de elég szerény eredménnyel próbálkozott műtermemben a mintázással. Ekkor kezdődött Annus betegsége, és lassanként - szinte észrevétlenül - Nóra vette át gyerekeim és háztartásom gondjait. Kezdetben egyszerű szívességnek ítéltem ebbeli szereplését, amivel a tanítvány tanítója iránti háláját kívánja leróni. De lassanként a szívességi szolgálatok rendszerré váltak, amin akkori letargiámban nem tudtam, de nem is akartam változtatni, mert szinte örültem annak, hogy 243 Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert (1884-1949) költő, író, a filmesztétika úttörője Magyarországon. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja, a bukás után 1919-ben Bécsben, Berlinben élt, 1931-től a moszkvai filmakadémia tanára. 1945-ben visszatért Magyarországra, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, a Filmtudományi Intézet vezetője volt. Filmművészeti írásai a filmelmélet klasszikusai közé emelik, műveit számtalan nyelvre lefordították. 154
