Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága

Teles műleírása, ami hatalmas alépítményt említ, pontosnak mondható. A műről fennmaradt fotóanyagból világosan kitűnik, hogy az építészeti és szobrászati részek arányaikban nem illenek egymáshoz, pontosabban inkább beszélhetünk szobrá­szati és építészeti részek egymás mellé helyezéséről, mint párbeszédéről. Teles legtöbb síremléke építész közreműködésével készült magányos női allegó­ria, illetve allegorikus dombormű, gyakran a kettő ötvözete. Ilyen, építészekkel való együttműködésből született Mechwart Ignác síremlékének domborművé a mun­ka szimbólumával (az építész Alpár Ignác); a Biró Ármin-emlék, továbbá a Lánczy Leó-síremlék dór oszlopokkal keretezett, timpanonos építészeti térbe, drapéria elé helyezett gyászoló, antik tógás alakja (az építész Bánffy Miklós).20 Lánczy Leó síremlékéhez hasonlóan klasszicizáló stílusban tervezte Teles Kernstok Károly síremlékét is. Kernstok nemcsak barátja volt a szobrásznak, akivel gyakran üldögélt a Nicolettiben (a másik kedvenc helyén, a Gundelben pedig a már emlí­tett Horti Pál volt az asztaltársa), hanem távolról rokona is. Stricker Gina szob­rásznőnek, aki Teles testvérének a felesége volt, Kernstok volt a második férje. A bajai Türr István Múzeumban őrzött Lánczy Leó síremlékhez készült antik, ma­gyar címeres szarkofág előtt karját előrenyújtó tógás férfialakja stílusában közeli rokona a Kernstok-féle, arcát jobb kezén nyugtató, baljában könyvet tartó, ülő nő­alakos Thanatos-domborműnek21, illetve az Új Idők 1925-ös számában megjelent Orpheusz és Euridiké ábrázolásaként azonosítható reliefnek.22 Kérdéses ugyanakkor a domborművek rendeltetése. Mind a Lánczy-, mind a Kernstok-tervezet esetében az egyazon síremlékhez készült dombormű, illetve körplasztikai vázlat egymással, kisebb részleteket leszámítva, megegyező. Rámu­tatnak Teles síremléktervezési gyakorlatára, vagyis kezdetben a művész még nyit­va hagyta, hogy koncepcióját szobor vagy relief formájában fogja megvalósítani. Lánczy Leó síremléke esetében a szobor mellett tette le a voksot, ezzel szemben az Edmund von Hofmann-nak 1927 körül tervezett művön23, valamint Hubay Jenő síremlékén a dombormű formájában történő megvalósulás diadalmaskodott. A Hubay-síremléken keresztformát magába foglaló építészeti keretben, utalva a család (Huber Károly és Hubay Jenő) tevékenységére egy magyaros öltözetű he­gedülő férfi és a dal szimbolikus alakja látható. Hubay Jenő édesapjának, Huber Károly zenetudósnak a Nemzeti Zenede az Országos Magyar Daláregyesülettel kar­öltve 1889-ben már állíttatott egy díszes, gúla vagy piramis alakú emléket, mely-20 Az örökkévalóságra utalásként az építményen babérkoszorú fríz fut végig. Az özvegy kíván­ságára pedig, az elhunyt nevének szimbóluma, az oroszlán kukucskál ki a férfialak mögött húzódó drapéria alól. 21 A Kernstok-dombormű adatai: gipsz, 26x34 cm. Türr István Múzeum, ltsz.: 69.5.40. - A Lánczy­­féle dombormű adatai: gipsz, 27x9x44 cm. Türr István Múzeum, ltsz.: 69.5.9. - A Kernstok-sír­­emlékhez készült gipszszobor, ami a dombormű szoborban, körplasztikában megvalósított változa­ta, adatai: gipsz, 14x31x45 cm. Türr István Múzeum, ltsz.: 69.5.39. 22 Új Idők, 1925, 31/45 (november 8.), 469. A kép aláírása: Dombormű egy művészi síremlék számára. 23 Bálint Jenő, A Reggel, 1931. február 3., 17. 14

Next

/
Thumbnails
Contents