Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
a művészt és a nálánál is jobb műértőt, s így valóban szívesen és elég gyakran voltunk együtt, gyakran mint az ő vendége, annál inkább, mert feleségével, Szikrával is nagyon megbarátkoztunk. Telekiné nagyon közepes írónő, de igen szellemes csevegő volt, úgyhogy mindig szívesen voltam a társaságában, és ő is nagyon kedvelt engem jó humoromért, szókimondó őszinteségemért, és mert látta, hogy nem sznobságból, hanem őszinte barátságból vonzódom hozzájuk. Teleki Sándoréknál megismerkedtem a gróf unokaöccsével, Teleki Pállal, a későbbi miniszterelnökkel is. Miután Teleki Pál később oly kétes és tragikus szerepet játszott hazánk történetében, meg kell említenem, hogy úgy Szikra, mint férje, Sándor gróf, eléggé leereszkedően kezelték unokaöccsüket, kinek szellemi képességeit nem becsülték valami sokra.230 Nekem - bár nem ismertem közelebbről - a vele való felületes érintkezés során hasonló volt a benyomásom, és még későbbi öngyilkosságának hírét sem tudtam a felébredt becsületérzés, vagy lelkiismereti konfliktus következményének betudni, hanem az volt az érzésem, hogy Teleki Pál ezzel a gesztusával nagyhírű ősének, Teleki Lászlónak, a Kegyenc írójának a példáját kívánta követni, hogy így méltóbb helyet biztosítson magának az utókor megítélésében.231 Erre mutat szerintem az a körülmény is, hogy már jóval előbb, a Hitler és Ribbentrop égisze alatt megtartott román - magyar egyezkedési tárgyalások idején öngyilkossággal fenyegetőzött arra az esetre, ha Marosvásárhelyt nem ítélik vissza Magyarországnak.232 Ebből a tényből én úgy látom, hogy ő - valószínűleg őse példájának hatása alatt - már régóta kacérkodott az öngyilkosság gondolatával, és inkább ez a körülmény, nem pedig a Jugoszláviával szemben Magyarországra kényszerített szószegés adta kezébe a pisztolyt, mellyel életét kioltotta. Tátrafüredről a család jó hangulatban tért haza. Az ottani üdülés látszólag mindenkinek javára vált. Annusnál azonban már az ősz elején újból jelentkezett 23° Teigig pái gr6f (1879-1941) erdélyi földbirtokos, konzervatív politikus, nemzetközi hírű földrajztudós, egyetemi tanár. A Tanácsköztársaság bukását követő idő kormányaiban kultusz- és külügyminiszter, 1920-21 között miniszterelnök. Az 1920. évi „numerus clausus” törvény, mely az egyetemekre felveendők számát a „népfajok, nemzetiségek" országos arányainak megfelelően írta elő, alapvetően a zsidó származású hallgatók felvételének korlátozására irányult. Talán ezzel magyarázható Teles Ede, illetve a visszaemlékezés szöveggondozója, Teles András lekicsinylő és elfogult véleménye. Teleki Pál 1939-1941 között ismét miniszterelnök. Látva Magyarország háborúba sodródását, az eseményekkel szembeni tehetetlenségét, 1941 tavaszán öngyilkos lett. 231 Teleki László gróf (1811-1861) erdélyi földbirtokos, politikus, író. Az 1848-as forradalmat követően az országgyűlés radikális ellenzékének tagja. A szabadságharc bukása után (ő volt 1848 szeptemberétől Magyarország párizsi nagykövete) Franciaországban maradt. 1860-ban Drezdában elfogták, s kiszolgáltatták Ausztriának. Ferenc József megkegyelmezett neki, amennyiben a politikától távol tartja magát. Azonban mint főrendet, megválasztották képviselőnek. Elvei és nézetei, valamint a kor hatalmi helyzetének összeütközése miatt öngyilkos lett. A Kegyenc című, zsarnokság elleni drámáját 1841-ben írta. (Személyét Illyés Gyula A különc c. drámájában - 1963 - örökítette meg.) 232 A magyar-román területi vitában 1940. augusztus 30-án az ún. második bécsi döntéssel Észak-Erdély a Székelyfölddel visszakerült Magyarországhoz. Erre utal Teles Ede. 147 i I
