Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

I lékszobrán,220 s közben foglalkoztam tanítványaimmal. Tanítottam mindenkit, aki tanulni akart. Azt hiszem, ebbeli munkásságom példa nélkül áll a magyar szobrászat történeté­ben. Hogy valaki ellenszolgáltatás nélkül, sőt saját maga elég tekintélyes anyagi terhet vállalva önzetlenül csak tanítani akarjon, ezért semmi jutalmat, elismerést ne kér­jen és ne várjon - eddig ismeretlen volt a magyar művészet történetében. Persze nincs azért igazam: Berán Lajosban és különösen Reményi Józsefben két oly művészt neveltem, akik nélkül az újabb kori magyar plakettművészet szin­te elképzelhetetlen. A korán tragikus halált halt Murányi Gyula, a világháború­ban elesett Sámuel Kornél, de Juhász, Petri és Vincze is komoly értékei lettek a magyar, ez utóbbi pedig az angol szobrászatnak. Sikerüket az én sikeremnek is éreztem, és ez nem kisebb öröm volt számomra, mint amit az apa érez gyermekei eredményének láttán. Tehát nem igaz, hogy munkámért nem kaptam volna kellő ellenszolgáltatást. A nőkkel kevesebb szerencsém volt, bár Kuzmik Lívia - a híres professzor lá­nya - komoly tehetségnek bizonyult, és Garibaldiról készített mellszobra Pesten, a Nemzeti Múzeum kertjében került felállításra.221 Komoly tehetség volt Teltsch Gina is, unokafivéremnek, Teltsch Árminnak a felesége, aki úgy vált szobrásszá, hogy beteg anyósát, az én nagynénémet ápolva, időtöltésből elkezdette plasztilin­­ből az öregasszony fejét mintázni, és egész primitív módon, hajtűvel, az ujjaival dolgozva - hiszen előzőleg soha ily munkát nemcsak hogy nem végzett, de nem is látott - annyi hasonlóságot, annyi karaktert vitt bele ebbe a munkájába, hogy ked­vet kapott a szobrászathoz, és legszorgalmasabb tanítványaim egyike lett. A legkisebb karriert női tanítványaim közül egy pesti tőzsdés lánya, Mansfeld Nóra csinálta, aki az én - második feleségem lett. No, de ez későbbi történet. A következő évben - 1907-ben - Olaszországba kellett utaznom, hogy a las­san készülő Vörösmarty-szobor márványba faragását kisürgessem. Utazásomat természetesen összekötöttem Olaszországban való újabb körutazással és szétné­­zéssel. Bejártam a már ismert helyeken kívül Ravennát, Rivát, Luccát, Fiesolét és mindenütt meghatott az az őszinte lelkesedés és tisztelet, amely a reneszánsz művészek minden munkájában megnyilvánult a művészettel szemben. Ezek a középkori mesterek elsősorban nem a pénzt hajszolták, hanem igyekez­tek valami komoly művészi értéket teremteni. A ma művészének is holtáig kell tanulnia, hogy fejlődhessen. Ha már nem tud tanulni, új és új benyomásokat befogadni, akkor már mint művész - meghalt. Utamon sokszor nagyítót vettem elő, s azon keresztül próbáltam a régi mesterek tudásának egy-egy titkát ellesni. Máig meg vagyok győződve arról, hogy az antik 220 Szilágyi Dezső (1840-1901) politikus, igazságügyminiszter, egyetemi tanár. A kiegyezés utá­ni Magyarország egyik legkiválóbb szónoka. Munkásságának legjelentősebb eredménye az egyház­­politikai törvények és a polgári házasság előkészítése. 221 Kuzmik Lívia Garibaldi-szobrát 1932-ben állították fel. A Nemzeti Múzeum főbejáratával szemben állva a jobb oldalon látható a bronz mellszobor. A mészkő talapzaton egy dombormű lát­ható, mely Garibaldi és Türr István kézfogását ábrázolja. 141

Next

/
Thumbnails
Contents