Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

jobb kezének, hanem fejének tekintettek.196 Ott volt továbbá Kecskemét képvi­selőjének, Szappanos Józsi bácsinak, a képviselőház legidősebb tagjának társasá­gában197 Justh Gyula, a képviselőház elnöke,198 Holló Lajos199 és a ’48-as pártnak még egy csomó prominens tagja. Az ünneplő tömeget pedig igazán stílusosan néhány volt 48-as öreg honvéd vezette, régi honvéd uniformisban. Ott volt aztán a katonaság, az ifjúság képviselete és a város apraja-nagyja. Kossuth Lajos emléke Kecskeméten még valóban ott élt mélyen belevésődve az ottani nép leikébe, mely apjától vagy nagyapjától vette át örökségként szabadságharcunknak és „Kossuth apánknak" emlékezetét. Mikor Kada Elek polgármester jeladatára lehullott a lepel az emlékműről, és a kecskeméti Öregtemplom tornyából megszólalt a tárogató szívet fájdító hangja, a polgármester szemében könny csillogott, és bizony - az én szememet is csípte valami sós folyadék. A szobor talapzatán pedig ott állott Kossuth Lajos bronzalakja, azt hiszem va­lóban nagyon emlékeztetve nemzetünknek erre a nagy fiára, aki csaknem 60 évvel ezelőtt szinte ugyanerről a helyről hívta fegyverbe az Alföld magyarjait. A talapzat alatt - és ez teljesen szokatlan volt a magyar emlékszobroknál - egy meztelen férfi ült, csak a legszükségesebb helyen egy kis lepellel fedve, állát szinte Rodin Penseurjének a pózában200 egyik karjára támasztva, minden másban azon­ban szöges ellentéte volt ennek a nagy műnek; mert az én magyaromnak szinte minden izma megfeszült, mintha ugrásra készen állna, s csak Kossuth jeladására várva, hogy - „ha még egyszer azt izeni” - a másik kezében tartott kiegyenesített kaszával rámenjen az osztrákra. Míg a szobrom fő alakja általános tetszést aratott, addig a mellékalak ellen több kifogás hangzott el: a legtalálóbb megjegyzést egy talpraesett magyar menyecské­től hallottam, aki elég hangosan jegyezte meg:- Hát bizony, annyi sok pénzé már egy nadrágot csak adhatott volna a szé­­gyöntelenre! Lehet, hogy ennek a szigorú kritikusomnak igaza volt, a magyar nép alapjában véve szemérmes, és bizonyára egyik fia sem állna ki meztelenül Kecskemét főte-196 Szterényi József (1861-1941) politikus. A Kereskedelemügyi Minisztérium munkatársa 1889-től, majd 1906-1910 között államtitkár. Teles Ede ironikus megjegyzése arra vonatkozik, hogy a határozatban Kossuth Ferenc helyett inkább Szterényi József a „miniszter". Teles Ede Berán Lajos­sal közösen készített plakettet Szterényi Józsefről és Kossuth Ferencről 1906-ban az Országos vas- és fémipari kiállítás alkalmából (Türr István Múzeum, ltsz.: 69.12.129.). 197 A név helyesen: Szappanos István (1818-1917) ügyvéd, földbirtokos, függetlenségi politi­kus. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt nemzetőr, 1867-1875 között alpolgármester Kecskeméten, 1905-ben a Függetlenségi és '48-as Párt színeiben országgyűlési képviselő. 198 Justh Gyula (1850-1917) ügyvéd, politikus. A Függetlenségi és '48-as Párt elnöke 1893-95 kö­zött. (Ekkor az emigrációból hazatérő Kossuth Ferenc javára lemond a pártelnökségről. Az ellenzéki koalíció győzelmét követően a képviselőház elnöke (1905-1909). 199 Holló Lajos (1859-1918) újságíró, politikus. Kiskunfélegyházán ügyvéd, 1887-től független­ségi programmal országgyűlési képviselő. Az általa alapított Magyarország főszerkesztője 1893-tól 1914-ig. Justh Gyula köréhez tartozott. 200 Rodin 1880-ban készített szobra, magyar címe: A gondolkodó. 128

Next

/
Thumbnails
Contents