Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
E munkák mellett természetesen hozzá kellett fognunk a Vörösmarty-szobor elkészítéséhez is. Sajnos ezzel kapcsolatos előérzésem nem csalt, ebbe a kooperációba nem kellett volna belemennem, az semmiképpen sem alakult kielégítően. A munkát - az eredeti megállapodás szerint - megosztottuk egymás között. A fő alakot és a tőle balra álló csoportot Kallós mintázta, a jobb oldali csoportot én. Kallós Vörösmartyja nekem sehogy sem tetszett, nézetem szerint egyáltalán nem hasonlított a nagy költőre, és annak ülő pozícióját sem találtam megfelelőnek. Ez nagyon bántott, mert végül is az én nevemmel is ellenjegyezni kellett az emlékművet. Megkíséreltem Kallóst szép szóval meggyőzni, és mikor az nem sikerült, egyszer távollétében megpróbáltam a fő alakon kissé változtatni. De sajnos ő váratlanul visszajött a műterembe, és iszonyú dühbe jőve, kikérte magának, hogy az ő munkájához hozzányúljak. Elvben neki volt igaza, s így kénytelen voltam deferálni, de akkor hetekig nem beszéltünk egymással, ami szintén nem vált a közös mű előnyére. Végre elkészült a szobor agyagmintája, amit aztán gipszbe öntöttünk, és darabokban elcsomagolva Carrarába szállíttattunk, ahol az egészet márványba kellett faragni. Erre a munkára a carrarai márványbányákra való tekintettel ott már teljesen be voltak rendezkedve. Az alakoknak a márványra való kipontozása már teljesen gépesítve volt, a faragás már ugyancsak gépszerűen történt, csak a finomabb megmunkálást végezték gyakorlott kőfaragó mesterek. A munkát tehát kiadtuk, és vártuk az értesítéseket annak előrehaladásáról. Az 1905. év egyébként a magyar művészeti élet fejlődése szempontjából két fontos eseményt hozott. Az első volt az új Szépművészeti Múzeum megnyitása. Ezt az épületet Schickedanz és Herzog tervei szerint építették, s az klasszikus oszlopsorával szép keretül szolgált a mostani Hősök teréhez.186 A Szépművészeti Múzeumot az év júniusában nyitotta meg Apponyi Albert gróf, az akkori kultuszminiszter.187 A múzeum megnyitása minden műbarát részére kellemes meglepetést hozott. Kiderült, hogy ez az új magyar művészeti intézmény nemzetközi viszonylatban publicista) és felesége, Schindler Klementina aranylakodalmára készített plaketten (kettős portré) szereplő évszám 1854-1904. (Türr István Múzeum, ltsz.: 69.12.13.) - A Gozsdu Eleknek ( 1849— 1919, író, novellista) készített plaketten az 1908-as évszám szerepel. - A Vizmai Lukács Antalnak (1842-1909) készített érmen az 1863-1903-as évszám olvasható. Kétoldalas érem, a hátoldal felirata: „Lukács Antal a Magyar Földhitelintézet igazgatójának 40 éves munkássága emlékére szeretetük és ragaszkodásuk jeléül." (Türr István Múzeum, ltsz.: 69.12.123.) - Gróf Andrássy Gyula (1823— 1890, miniszterelnök) plakettje 1906-ban készült. Ez év december 2-án leplezték le Zala György készítette Andrássy Gyula-szobrot az Országház déli szárnyánál. A plakett hátoldalának szövege: „Szoboremlékének lepelhullása alkalmából. 1906." (Türr István Múzeum, ltsz.: 78.6.1.) - Andrássy Gyula lovasszobrát 1945-ben, a Kossuth híd építésekor lebontották, majd beolvasztották. 186 Schickedanz Albert (1846-1910) építész. A századforduló nagy budapesti építkezéseiben jelentős szerepet játszott. (Az új Műcsarnok, a Millenniumi emlékmű stb.) 1894-ben társult Herzog Fülöp építésszel (1860-1925), s kettőjük munkája a Szépművészeti Múzeum, melyet 1906. december 1-jén Ferenc József király nyitott meg. Az 1905-ös év téves. 187 Apponyi Albert gróf (1846-1933) politikus, 1906-1910 között kultuszminiszter. A párizsi békekonferencián (1920) a magyar delegáció vezetője. 125 i
