Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

III. Károly szobra még az év végén felállításra került a millenniumi emlékmű­vön, mint első művem, mely Budapest egy közterén szerepelt. Munkám változatlanul volt bőven. Megbízást kaptam Barabás Miklós, az el­hunyt nagy magyar piktor síremlékének elkészítésére. A síremlék, melyet megter­veztem, egy egyszerű oszlopon Barabás mellszobrát hordotta palettával kezében.183 Az emlékmű éppen egyszerűségénél fogva nagy feltűnést keltett. A szoborművön minden mellékes részlet el volt hanyagolva, kevés vonal, nagystílű megmunkálás, a síremléket egyenesen monumentális hatásúvá tették. Nagy sikerem volt vele. Csináltam azonfelül is néhány kisebb terrakottát, továbbá egy csomó plakettet. Ezt a műfajt nagyon megszerettem. Azt hiszem előszeretetem a plakettek és ér­mék iránt még a középiskolai tanulmányaim idejéből származott, mikor nagyszerű történelemtanárom, Balás Imre buzdítására elkezdettem régi pénzeket gyűjteni, s azokon figyeltem meg először, különösen a régi görög és római pénzek művészi ki­dolgozását. Idővel egész komoly numizmatikai gyűjteményre tettem szert, és ebből a kedvtelésemből fejlődött ki az idők folyamán plaketteuri munkásságom. A magyar plakettművészetet a millenniumi évig, amikor Beck Ö. Fülöp és én körülbelül egy időben léptünk porondra első ily természetű munkáinkkal, Szár­­novszky Ferenc és Damkó József képviselték. Beck Ö. Fülöp sokkal magasabb nívót képviselt nálunk, és túlnyomórészt erősen stilizált, de komoly tudással mintázott érdekes plakettjei az akkor vezető francia plakettművészettel szemben is kiáll­ta a versenyt. Én a plakettművészetet kezdetben inkább magánpasszióból mű­veltem. Beck Ö. Fülöp plakettjeivel szemben én plakettjeimet naturalista módon dolgoztam ki, és azokkal nemcsak belföldön, hanem külföldön is komoly sikereket értem el. A plakett nálunk is egyre inkább divatba jött, és miután kisebb méretű, és jóval olcsóbb volt, mint egy mellszobor, mind többen rendelték meg a maguk vagy hozzátartozójuk plakettportréját. 1904-ben a magyar országgyűlés megbízásából elkészítettem Thaly Kálmán történetíró és képviselő plakettjét abból az alkalomból, hogy az ő kezdeményezé­sére létrejött a megbékélés az akkor egymással nagy parlamenti harcban álló 67-es kormánypárt és a 48-as ellenzék között.184 Ez a plakettem, mely Thaly Kálmánnak aranyban lett átadva, sok példányban került ezüst- és bronzkivitelben forgalomba. De ugyanebben az évben elkészítettem Gozsdu Elek, Vizmai Lukács, Fáik Miksa és Andrássy Gyula plakettjét is.185 Ez utóbbit ugyancsak az országgyűlés megbízá­sából készítettem Zala György Andrássy-szobrának leleplezése alkalmából. 183 Barabás Miklós síremléke Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van. 184 A kormányzó párt a Szabadelvű Párt (,,’67-es párt”) és az ellenzéki Függetlenségi Párt („’48- as párt") közti csatározások, a sorozatos obstrukciók megbénították a parlamenti munkát. Thaly Kálmán (1839-1909, költő, történetíró) függetlenségi párti képviselő javaslatát, a pártközi békét a képviselőház elfogadta 1904. március 10-én. Erre az alkalomra készítette Teles Ede a Thaly Kál­­mán-plakettet, melynek szövege: „Thaly Kálmánnak, harezok írójának, béke szerzőjének 1904 évi márczius 10-e emlékére barátai és tisztelői.” A plakett a Türr István Múzeumban a 69. 12.121. ltsz. számon. 185 A felsorolt érmek készítésének ideje csak az egyik esetében 1904. Fáik Miksa (1828-1908, 124

Next

/
Thumbnails
Contents