Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
zápor, jégeső járt, de hogy Annának is igaza legyen, a garabonciást megszelídítettem, a sárkány gyomrába egy finommívű órát helyeztettem, és az ily módon iparművészeti tárggyá alakított garabonciás Díszóra címen ott szerepelt a Műcsarnok 1901. évi tavaszi tárlatán. Kiállítottam azonfelül egy kisgyerek szobrát, a Kis szégyenlős című terrakottámat, és egy fantázia szülte szecessziós ízű díszedényt.153 Ugyanezen a kiállításon szerepelt még az Olasz lány című terrakottám, Öregaszszony című szobrom, meg egy színezett gipsz arcképtanulmányom. Munkásságomra most visszatekintve úgy látom, hogy ez volt legtermékenyebb éveim egyike. Semmi sem volt sok a számomra, könnyen és jól ment a munka, a boldogság szinte szárnyakat adott. A tavaszi tárlatot ezúttal is megtekintette Ferenc József, és dicsérettel emlékezett meg az ott kiállított munkáimról, az állam pedig három művemet megvásárolta. Ebben az évben Fadrusz János helyére beválasztottak a Képzőművészeti Társulat választmányába, és tagja lettem a szobrászati szakbizottságnak. Most már nem is a háztartásunk rendben tartására, hanem születendő fiunk egyetemi tanulmányaira, vagy ha lányunk születik, annak a kelengyéjére kezdtünk gyűjteni. Június 6-án azután meg is született első gyermekünk, egy kislány, akit Sárinak neveztünk el. Büszke apa voltam, bár - még Annus előtt is titkolva - én egy fiúgyereket jobb szerettem volna, dehát így is jó volt minden, a varázs nem szűnt meg, továbbra is sikerült minden. A Műcsarnok 1901. évi téli tárlatára ismét több terrakottával, néhány bronz- és márványportréval és Erzsébet királyné egy márvány mellszobrával vonultam fel. Ez utóbbi a Zala által megsemmisített mellszobrom reminiscenciáiból született, mert annak emléke, mint csaknem minden mintámé, gyakran feltámadt bennem, és végül is ebben a szoborban új életre támadt. Ez alkalommal, az 1901-es téli tárlaton kaptam az első hivatalos magyar művészeti kitüntetést: A házi szer című, színezett gipszszobromnak ítélték oda a 600 koronás Ráth-díjat.154 Ez a szobor egy idős parasztasszonyt ábrázolt, egyik kezében egy poharat tartva, másikkal hasát melengetve. Oh, hányszor láttam én gyerekkoromban Szabadkán ezt a jelenetet, mikor valamely öreg szomszédasszony bevette az egyik ismerős asszony által - az elrontott gyomrának helyrehozására, köhögésének vagy az oldalában érzett szúrásnak a megszüntetésére - ajánlott, csalhatatlan kotyvalékot, a „házi szert” ami jobb, biztosabb és főleg olcsóbb minden az orvosok által előírt medicinánál. Ezt mintáztam meg az én kis genre-szobromban, melyet tehát a Ráth-díjra tartott méltónak a Képzőművészeti Társulat zsűrije.155 Tehát gyerekkoromnak ez a régi ismerőse is meghálálta, hogy én csaknem két 153 Mindkét alkotás a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van (ltsz.: 1999; 2069.). 154 Ráth-díj: Ráth György (1829-1905) neves tudós, jeles műgyűjtő, az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója. 1880-ban alapította a képzőművészet jeles alkotói és alkotásai elismerésére a Ráth-díjat. 155 Országos Magyar Képzőművészeti Társulat: 1859-ben alakult egyesület a magyar képzőművészet fejlesztése érdekében. 113 T I
