Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
Levelezés. 1929-1962
is, a fél is! Restellem, nekem ez meg se fordult az agyamban. Kijáró az bőven akadt, de feljáró, minek az!? Nagyon szépen köszönöm a verseket. Honnan tudtad, hogy a verseket nagyon szeretem? Különösen az ilyeneket. Jól megy a sorom, s mégis... nem egyszer áll sírásra a kedvem. „Tudja a jó Mindenható, mi is azon símivaló...”3 Mondom neked Józsim, nagyon igaz ám: „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél...!”4 De tán jó is, hogy mostanában nem voltam otthon. Meghajigáltalak volna. Nem tudsz jobban vigyázni a tejó asszonykádra?! Még mindig élénk emlékezetemben a kép: szép fiatal pár vonul ki a templomból, alakjukat beragyogja glóriás napsugár... Nem nehéz pótolnom, kiegészítenem a képet: napsugárral rajzolt 8 bájos gyermekarccal... Eltörölték a címeket. Okosan tették. Itt más a megoldás: mindenki úr, s az elnök is „csak” úr! Olvastam, hogy az Akadémia keresi, hogy legalább címzésül mi volna használható. Játékból feltettem magam is a kérdést: mi volna a leghelyesebb megoldás? Morfondírozás közben vettem észre: a magyarnak van a legszebb, a legtartalmasabb szava, amellyel hölgyeknek hódolhatunk. Ez nem cím, amelyet felülről adományoznak, hanem rang, amellyel azokat köszöntjük, akiket nagyon magasan látunk... „Nagyasszony”. Kevesen vannak. Én a te asszonykádat már régebb idő óta ezek sorában látom! Csókolj kezet neki nevemben is. Woods Hole, 1959. dec. 29. Feri bátyád A levél autográf, levélpapírra Untával íródott. Göbel József hagyatékából. 1 Némethy Imre államtitkár volt, kezdeményezte a közigazgatás ésszerűsítését. 2 Salus rei publicae suprema lex esto: a nép jóléte az állam legfőbb törvénye. (Másként: Salus populi suprema lex esto) A római közjog egyik alapelve, a XII. táblás törvények egyike. 3 Szabolcska Mihály Sir a nóta, magyar módra c. verséből: „Tudja a jó mindenható: Mi is azon símivaló, Hogy a ménes ott legelget, Valahol a csárda mellett, Valahol a csárda mellett.” 4 Tompa Mihály Levél egy kibujdosott barátom után c. verséből: „S te mit mívelsz? Mi sors kíséri életed? Megadta a remény, mivel kecsegtetett? Ha hallanád szavam, tudom mit érzenél: Szívet cseréljen az, aki hazát cserél.” 1960 60. Borbíró Ferenc -Gőbel Józsefnek [Woods Hole, 1960. augusztus 18.] Édes Józsim! Mártának nagy öröme! A suboticai sógornőm őrizte plakett és érmék megkapták a Növi Sad-i hatóság engedélyét, s már útban is vannak hozzá. Én is örülök a hímek, s örömömben mindjárt le is ültem, nekiállva a levélírásnak. Neked is adósod vagyok, hát nálad is 138
