Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
a nevüket, az utolsó percig drukkoltak, vajon megengedi-e nekik a belügyminiszter nevük megváltoztatását. Reméljük, hogy az új belügyminiszter liberálisabban kezeli a névmagyarosítási ügyeket, s minden tisztességes embernek megengedi az általa választott magyar névnek viselését. Sokat foglalkozik a cikk dr. Borbíró Ferenc polgármester személyével, akit „renegátnak” nevez; azt írja róla, hogy nálánál senki jobban nem maltretírozta a megszállás megszűnte után a bunyevácokat és szerbeket; elkonfiskálta vagyonukat. Azt is állítja, hogy nagyszámú szlávnak kellett elhagyni otthonát, és Jugoszláviába vándorolni miatta. Ezek bizony mind valótlanságok; mindnyájan tudjuk, akik itt élünk. Szemére veti a polgármesternek még azt is, hogy szabadkai főjegyző korában a népszámlálást tendenciózusan vezette, s a bunyevácokat a népszámlálási lapok „egyebek” rovatába íratta be. Ez az információja is rossz a rosszakaratú cikkírónak. Hogy a magyar népszámlálás adatai a bunyevácok számát illetően eltérnek a jugoszláv népszámlálási adatoktól, annak a két népszámlálási rendszer közötti különbség az oka. A magyar rendszer szerint mindenkit olyan nemzetiségűnek írnak be, amilyennek mondja magát, a jugoszláv rendszer pedig a származást veszi alapul. így megtörtént, hogy színmagyar hangzású egyéneket bemondásuk után bunyevácoknak írtak be, viszont a szlávos nevű embereket magyaroknak írták be, ha annak vallották magukat. A Jugoszloveszki Dnevnik jól tudhatja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar nem volt dédelgetett fajta; magyarosítási erőszakról szó sem lehetett; nem engedték volna a hűséges csehekre, horvátokra és németekre való tekintettel Bécsből. De ettől eltekintve nincs a világnak még egy nemzete, mely a nemzetiségi kisebbség kérdésében akkora toleranciát tanúsított volna, mint éppen a magyar. Ez az egyik titka ezeréves fennállásának, államfenntartó képességének. Nem volt tehát semmiféle erőszakos tendencia a magyar népszámlálásban - amit az utódállamok mostani rendszeréről nemigen lehet mondani. A Dnevnik cikke hemzseg a tévedéstől és rosszakaratú ferdítéstől. Egy tanúsággal azonban szolgálhat a számunkra: a jugoszlávok még mindig számon tartják az idegen hangzású neveket; azzal operálnak ellenünk külföldön. Nagy és értékes áldozat tehát az ősi név megváltoztatása, és magyar előnévnek felvétele. A Dnevnik cikke bizonyítja éppen, hogy a mozgalomnak nem szabad elsekélyesedni, s a mai nemzedéknek kell az ősi magyar neveket megalapozni a késő évszázadok unokái számára. Várjuk a folytatást! Független Magyarság 1931. szeptember 2. (szerda) Baja városának és Bács megyének minden erővel tiltakozni kell a „racionalizált” megyebeosztások ellen A racionizálási tervezet térképén Solt-Kiskun-Bács-Bodrog megye székhelye Kiskunhalas - Mit tárgyalt tegnap Magyary kormánybiztos a bajai városházán? 381
