Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
ben is benne van részletesen, hogy sok tenni való van még. Hogy nem tudnak minden panaszt azonnal orvosolni, annak az az oka, hogy a tervezett és a közgyűlés által elfogadott 58 százalékos pótadót leszállította a miniszter. A szomorú gazdasági viszonyok következményeként a költségvetési bevétel is esett. Hiszen a megszavazott színházi segélyt is úgy tudnák előteremteni, hogy máshonnan kellett elvonni. A rendkívüli segélyeket is csak úgy lehetett kiutalni, hogy más kiadásokat kellett restringálni. Hogy sok a tennivaló, azt ő is látja, de azt mondja meg a szóló bizottsági tag, miből csinálják meg? A vasúti park rendezése összefüggésben van a vásártérkérdés megoldásával. Erre az ipartestület elnöke azt mondotta, hogy a vásártér ügye pedig ne bolygattassék. Kilátástalan a Sugovica-kérdés megoldása A Kamarás-Duna kérdésében a helyzet teljesen vigasztalan, s fájdalmas rezignációval állapítja meg, hogy rövidesen nem is kerül sor a megoldására. A Ferenc-csatornában most két állam és az angol társaság van érdekelve. Az angolok, pláne a hágai döntőbíróságnál elmaradt haszon címén, felperesként állanak a magyar állammal szemben. Most már az a kérdés, lehet-e az idegen tényezők nélkül megoldani ezt a kérdést, miután azokra nem lehet számítani. Régebben több bizottsági tagnak az volt a véleménye, hogy minden pénzt meg kell adni a rendezéshez. Szólónak az a véleménye, hogy nem lehet és nem szabad, mert a város nem nyer jogokat a csatornatársulattal szemben, s kiderülhet esetleg jövőre, hogy hiábavaló volt a befektetett hatalmas tőke. Nem engedi, hogy így dobják a pénzt a vízbe. Ismerteti a Sugovica-rendezés megoldására irányuló törekvéseket kezdettől fogva, amiket az idősebb bizottsági tagok is ismernek. Bajay Péter, aki 1876 óta tagja állandóan a törvényhatósági bizottságnak, még 1884-ben felszólalt a rendezés érdekében. Felszólalása az akták közt megvan. A régi iratok szerint is mindig baj volt a Sugovicával. Van egy törvényhatósági határozat, amely arról szól, hogy köszönetét mondanak Türr Istvánnak, amiért a csatorna megépítésével végre rendezte közegészségügyi szempontból ezt a kérdést. De kiderült, hogy ez sem volt a végleges rendezés. Schleicher Antal, volt városi mérnökre hivatkozott, akinek az volt a véleménye, hogy nem lehet ezt a kérdést gyökeresen megoldani a város csatornázása nélkül. A csatornázás igen fontos városi kérdés, mert enélkül tulajdonképpen nem is lehet közegészségügyi kívánalmakkal előállni. Ha most kedvezőtlenek is a kilátások, a város vezetősége azért nem veszi le ezt a kérdést a napirendről, mint ahogyan hétévi tárgyalás után levették 1889-ben, mint megoldhatatlan problémát. Sűrűn vissza fognak térni erre a kérdésre, s minden kínálkozó alkalmat meg fognak ragadni. Reméli, hogy végül mégis siker fogja koronázni a város törekvését... [...] Még egyszer a Sugovica Katanics Antal bizottsági tag a Sugovica-kérdéssel kapcsolatban szólal fel. A polgármester Hindenburg mondására hivatkozott, hogy az győz ebben a kérdésben, aki bírja idegekkel. A polgármester győzheti idegekkel, de a törvényhatósági bizottság meg a közönség nem sokáig bírja. Ha már nem is tudják dűlőre vinni ezt a kérdést, akkor legalább köz-346
