Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
Róna Dezső és Reich Vilmos bizottsági tagok. Szász Ottó felszólalásában oda nyilatkozott, hogy dr. Vojnics Ferenc polgármester határtalan városszeretete árad ki a költségvetésből, de nem a város polgárságának a kímélése. Feleslegesnek tartotta a tisztviselők kedvezményes utazására előirányzott 40 milliót, soknak a tenyészállatok tartására előirányzott tételt, a fogatok tartására szánt 380 milliós beállítást. A testnevelésre fordítandó 220 milliót szintén nagyon súlyosnak minősítette. Indítványozta, hogy a dollárkölcsön fedezetére felvett, egymilliárdot meghaladó tételt vegyék ki a költségvetés keretéből. Általánosságban elfogadta azt. Tury Mátyás bizottsági tag felszólalásában Baja fejlődésének a nyomait szeretné látni. Szerinte amíg a városnak nincs közfürdője, nincs jó járda, nincs színház, vízvezeték, csatornázás, amíg nincsen a városnak rendszeresített szemétkihordása, addig nem beszélhetünk a fejlődésről. Rajcsányi János a nyugdíjtétel emelését bírálta erősen. Fehér Lőrinc szólalt fel ezután. „Meghajlok - mondotta - a polgármester ambíciója előtt, mely átlengi az egész költségvetési mű struktúráját is, de kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy sok szemponttól a helyes elbírálás hiányát kell látnom. A víz problémájának megoldásán már örök idők óta töri magát a város, és én is azt mondom, hogy a vízkérdés megoldása elsőbbrendű feladat, mint villany létesítése. Akkor, amikor a költségvetést a részletes tárgyalásra elfogadom, ajánlom a tanácsnak és a törvényhatósági bizottságnak, hogy minden eszközt és módot meg kell keresnie a vízprobléma megoldására. Én a magam részéről javaslom a vízkérdés részleges megoldását, építsen a város künn a Dunán szivattyútelepet, derítőtelepet, építse ki a főútvonalakon legalább a vízvezetéket, építsen kutakat, amelyeknél a közönség vízhez juthat, és tüzveszedelem esetén sem kell majd tartani attól, hogy vízhiány miatt egész városrészek lesznek a tűz martalékává.” Kifogásolta azt, hogy az 1926. évi adminisztráció többe került 31 százalékkal, mint az 1913. évbeli. Utána dr. Gonczlik Kálmán a tisztviselők jegykedvezménye érdekében szólalt fel, Róna Dezső dr. pedig a nyugdíjtételt védte meg Rajcsányi bizottsági taggal szemben. Reich Vilmos a villanyügyet védte dr. Fehér Lőrinccel szemben. A felszólalások után dr. Vojnics Ferenc polgármester emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a th. bizottságnak a költségvetés általános elfogadásáért. „Ennek az országnak talpra állítása - mondotta - a talpra állt városok révén történhetik meg csak. Ez a költségvetés egy éledő, talpra álló városnak produktív költségvetése, amely mutatja, hogy szeretem a városomat az egyik bizottsági tag szerint. De ha én, amit meg is vallók, nemcsak hogy szeretem, hanem fanatikusa vagyok városomnak, akkor szeretem a város polgárait is. Ezután utalt azokra a mozzanatokra, melyek mutatják azt, hogy a város igenis fejlődött, és ezt nem bajaiak állapítják meg, hanem mások. A villanykérdést közszükségleti cikknek és nem kényelmi tényezőnek mondja. A villany a vízvezetéknek és a csatornázásnak előfeltétele. A produktív költségvetéssel munkaalkalmat teremt a város. A vízvezeték részbeni megoldásának gondolatát magáévá tette. Ezután felelt sorjában valamennyi felszólalásra. A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul megokolásait, és a polgármestert éltetve a költségvetést általánosságban megszavazta. A részletes vita során felszólaltak Fehér Lőrinc dr., Szász Ottó, Tury Mátyás, Katanics, Jerkó, Amler Antal bizottsági tagok. A részletes vitát és a közgyűlés további anyagát 335
