Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

végzett a Szeretetház elhunyt gondozottjaink lelki üdvéért, akikért kicsi kápolnánkban halottak napi szt. misét is mondattunk. Mikulás napján apró édességekkel igyekeztünk örömére lenni öreg gyerekeinknek. Mikulás bácsi rólunk sem feledkezett meg, amennyiben irodánkat egy jó kis írógéppel lepte meg. Öregjeink egész advent alatt gyerekes örömmel, vággyal várták a karácsonyt. Előre elvégezték karácsonyi gyónásukat. Megható igyekezettel vettek részt a karácsonyi takarításokban. Végre itt volt a várva várt Szenteste, ¥i 5 órakor kigyúltak a karácsonyfa lángocskái, s a csengő hívó szavára könnytől ázott szemekkel, imára kulcsolt kézzel áll­ták körül a ragyogó karácsonyfát, s örömdalokat énekeltek a kicsi Jézuskának. Rövid be­széd után férfias elhatározással ígértek szeretetet, békét, testvéri megértést, melyet a já­szolos Jézuska kezére lehelt csókkal pecsételtek meg. Vámos József közgyám Úr, ki két társával képviselte a várost - szólt most hozzánk pár közvetlen, meleg szót, melyben a karácsony magasztosságát, a béke és szeretet értékét hangsúlyozta. Utána örültek külön­külön kis csomagjaiknak, melyből a jó meleg ruha, sőt dohány és szivar sem hiányzott. Örültek még a gőzölgő borlevesnek, kalácsnak és mákos tésztának. A mi gyertyagyújtá­sunk csak Vi 11 órakor volt, amikor a kicsi Jézuska közelségében ott képzeltük magun­kat a noviciátus karácsonyfájánál s éreztük, hogy ha a valóságban magunk vagyunk is, drága kicsi édesanyánk - Máriácskánk - és jóságos Főatyánk, összes nővéreinkkel együtt, biztosan velünk van, és sok-sok kegyelmet kérnek mindnyájunk számára. Vi 12 órakor jött a III. rend énekkara, a külső gondozó nővérek, majd Kulcsár főtisz­telendő úr, 46 s a még virrasztó szegényeink, és gyönyörű éjféli misében kapcsolódott lel­künk az irgalmas, alázatos Isten átfoghatatlan szeretetébe. A karácsonyi Jézuska igen gaz­dagon jött a bajai Szeretetházba. Minden szoba kapott külön karácsonyfát, minden öreg kapott harisnyát, cipőt, ruhát. Minden nővér a szükséges ruha- és cipőfélét, ebédlőnkbe hatalmas karácsonyfát ka­pott. Kápolnánkba gyönyörű Betlehemet, sok-sok fehér virágot, fenyőt, 6 db oltárdíszítő oszlopocskát, gyönyörű fenyőgallyas antipendiumot, kicsi Máriát Jézuskával, 2 db ezüst gyertyatartót, egy hatalmas ötkarú villanycsillárt, egy függő örökmécsest - eredeti gon­dolattal szimbolizálva a Szentháromságot - Jászné helybeli iparművésznőtől. Ugyancsak ez évben kapott írógépünket, rádiónkat és telefonunkat a város nagylelkű gondoskodá­sának köszönhetjük, míg gyönyörű szentségtartónkat Rauscher Ottó ezredes úr felesége buzgó gyűjtése folytán a helybeli katonatisztek és barátaik ajándékozták. Év végi elszá­molásunkkor a Szeretetházban 14 500 P megtakarított összeget találtunk, melyet - hála városunk mindenkor tapasztalt nagylelkűségének - külső szegényeink gondozására for­díthatunk. Külső szegénygondozásunkat a köv. számokkal fejezhetjük ki: 1932. év végén van 240 rendszeresen gondozott szegényünk, 300 átmenetileg segélyezettünk. Részükre az idő­közben kiosztott használt ruha- és cipőfélén kívül karácsonyra kiosztottunk: 150 pár ma­muszt, 10 új télikabátot, 10 nadrágot, 10 sapkát, 160 pár harisnyát, 125 méter barhentot ruhának feldolgozva, 25 méter kartont köténynek feldolgozva, 90 méter angint, 35 pár 46 Kulcsár János (1902-1963) 1930-1932 között a belvárosi - Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt ­templom káplánja, 1933-1935 között a pécsi Krisztus Király Szövetség bajai Szent Imre Internátusának veze­tője. -Schematismus, 1942. 270., Schematismus, 1975. ПО. 27

Next

/
Thumbnails
Contents