Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Mellékletek - Az Egri Norma és a bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek tevékenysége a sajtó és a források tükrében

Budapest székesfőváros területén ezenfelül minden kerületben külön szegényügyi bizottságot is kell szervezni. A kerületi szegényügyi bizottság elnöke a kerületi elöljáró. (2) Ilyen bizottságot a főszolgabíró engedélyével - szükség esetén - nagyobb községekben is lehet alakítani. A községi bizottság elnöke a községi bíró. (3) Az (1) bekezdésben említett bizottságok feladata az, hogy a polgármester irányítása szerint a közsegélyre szorulókat összeírják, a környezettanulmányt elkészítsék, az e rendelet alapján folytatandó adománygyűjtésnek a magyar (ún. egri) norma szerinti megszervezéséről gondoskodjanak, illetőleg mindezekben a munkálatokban közreműködjenek, végül a munkaképtelenek ellátásának módjára (intézeti, családi elhelyezés stb.), és a támogatás mérvére javaslatot tegyenek. (4) A társadalom részéről befolyt adományok felhasználásának módját (pénzbeli, természetbeni segély stb.), és mérvét - a bizottság javaslatának figyelembevételével - városokban a polgármester, községekben pedig a községi elöljáróság állapítja meg. 11. § (1) E rendelet hatálybalépésének napjától - 1936. évi november hó 1-től - munkaképtelen szegények támogatására adománygyűjtési engedély nem adható. Ha netán valamely egyesület vagy intézmény ilyen célból a múltban engedélyt kapott volna, köteles az általa segélyezettek adatait, a segélyezés módját, valamint a kiutalt segélyek összegét kimutatásba foglalni, és az illetékes közigazgatási hatóságnak havonkint megküldeni abból a célból, hogy egyesek részéről a szükségletet meghaladó segély igénybevétele megakadályozható, illetőleg a hatósági támogatásnál a már kapott segély figyelembe vehető legyen. (2) E rendelet hatálya a Kormányzóné Ő Főméltósága részéről évenkint indított ínségenyhítő mozgalommal kapcsolatos adománygyűjtésre, és a templomokban szokásos gyűjtésekre nem terjed ki. 12. § (1) Az ellátásban részesítendő munkaképtelen szegényekről és a közsegélyre szoruló munkaképes egyénekről (ínségesek) külön nyilvántartást kell vezetni. Ebben az ellátott (segélyezett) személyi adatain felül a támogatás (segélyezés) módját (összeg, vagy értékmegjelöléssel), és családi körülményeiben, vagy keresetképességében, illetve keresetében, végül vagyoni helyzetében esetleg beállott változásokat is fel kell tüntetni. (2) Budapesten a polgármester összesített, a kerületi elöljáró pedig külön nyilvántartást köteles vezetni. 13. § A munkaképtelen szegények támogatására befolyó adományok terhére semmiféle kezelési költséget nem szabad felszámítani. 14. § A társadalom részéről befolyó adományokat a munkaképtelen szegények támogatására kell fordítani. Ha azonban ebből felesleg maradna, azt külön kezelve - szintén mindennemű kezelési költség nélkül - a munkaképes ínségeseknek munka útján való támogatására lehet felhasználni. 15. § A munkaképes ínségesek hatósági támogatásban munkaszolgáltatás ellenében részesíthetők. 16. § A magyar (ún. egri) norma megszervezéséről 1936. évi október hó l-ig, míg a munkaképtelen szegények támogatására befolyt pénzbeli és természetbeni adományokról, azok felhasználásáról, és általában a magyar norma eredményességéről az 1937. évtől kezdve félévenkint - minden év február és augusztus hó 1. napjáig - köteles a törvényhatóság első tisztviselője a belügyminiszterhez jelentést tenni. 202