Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)
Mellékletek - Az Egri Norma és a bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek tevékenysége a sajtó és a források tükrében
Ezt a kegyeletes szép szokásukat a Mária nővérek az idén is megvalósítják. Sok áldásos meleg szeretettel készülnek vendégeik fogadására, ami nem is lesz éppen csekély vállalkozás, mert a Szeretetházban élő és a külső gondozásban részesülő szegényekkel öszszesen 250 emberről kell gondoskodniuk. Annyi finom tapintattal oldják meg minden ízben a vendégfogadást, hogy a szegény - hálálkodni nem győző - emberek a meghitt családias ebédben nem is érzik meg az alamizsnát. És valami különös varázsa van a jószándékuknak, mert akárhányszor mások, idegenek is lelkesedéssel ajánlanak fel nagyobb összeget vagy élelmet a vendégnap gondjainak megkönnyítésére. Kedden, június 13-án ismét ünnepe lesz a Szeretetháznak, s az egész város társadalma meleg együttérzéssel vesz abban részt. BAJAI ÚJSÁG, 1933. július 30. Válságos helyzet előtt áll Baján a társadalmi szegénygondozás ügye Június hónapban már csak 959 P volt a szegényügyi gyűjtés összege Már az egész esztendő folyamán rosszul állt Baján a szegényügyi gyűjtés statisztikája, megnehezítve ezzel természetesen a szegényügyi hivatal, helyesebben a Szeretetház gondozónővéreinek munkáját. A havi gyűjtések összegében a visszaesés már az elmúlt évben érezhető és folyton fokozódó volt. A kezdetbeni mintegy 2000 P havi gyűjtések eredménye lassan-lassan az 1000 P alá csökkent, vagy alig tudta az 1000 P-t túlhaladni. Pedig a gyűjtést végző hölgyek áldozatos és hálát nem kívánó ambíciója változatlanul tartott tovább. Annyi emberszeretettel, annyi nemes megértéssel dolgoztak, hogy az az adott körülmények között sokszor a legnagyobb csodálatot érdemelte. Igen rosszul állt ebben az esztendőben a szegényügyi gyűjtés képe, különösen januárban. Minden készség és igyekezet ellenére is a társadalmi gyűjtés összege nem tudott többre emelkedni 969 pengőnél. Tehát alulmaradt az ezerén. 1933 februárjában valamit javult a helyzet, a gyűjtés összege elérte az 1060 P-t. Márciusban 1080 P-t sikerült teremteni a társadalom adakozásából. Áprilisban ismét csökkenés mutatkozott. Ebben a hónapban már újra 1009 P lett a havi gyűjtés eredménye. Májusban 1014 P jutott a szegénygondozó hivatal birtokába. Mióta az egri formára átszervezett ferences szegénygondozás Baján fennáll, a legszomorúbb képet az elmúlt hónap mutatja. Még a januári csekély összegnél is kevesebb, pusztán 959 P gyűlt össze a társadalmi hozzájárulásból. Ilyen vigasztalan a helyzet még mind ez ideig nem volt. Elszomorító jelenség ez különösen akkor, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a kezdetbeni 2000 P körül haladó összeg is kevés volt, vagyis nem érte el azt a számarányt, amit a város közönségének hozzájárulásából feltétlenül elvártak, s viszonyítva a helyzetet más városokkal történő összehasonlítás esetén, joggal el is várhattak volna. Azokban a városokban, ahol P. Oslay Oswald v. tartományfőnök, a ferences magyar szegényügy nagy apostola a mai rendszerű szegénygondozást meghonosította, a társadalmi adakozás Baján a legkisebb, viszont ugyanakkor kétségtelenül megállapították 186
