Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

Május Májusban sok-sok takarítás, munka, amit mindenki örömmel végzett, sokszor az éjszakát is nappallá téve, mert a Diera-féle házat [ki kellett üríteni], illetőleg a férfiakat hamarosan át kellett hozni, „rohammunka" a beköltözés is, de ez nem szomorú, mint az 1944. évi karácsonyi kiköltözés. A májusi litániák igen látogatottak voltak, melynek elvégzését jóságos gyóntató Atyánk, Sulyok Ignác Ft. tanár úr vállalta. Különben is a megnagyobbított kápolnánkba igen sokan járnak; a kórház ittléte alatt vasárnap és ünnepnapokon 2 szentmise volt, mivel mind a két szt. misére igen sok hívő jár, tanácsosnak tartottuk ezután is 2 misét tartani kápolnánkban vasárnap és ünnepnapokon, ami most lehetséges is Sulyok tanár úr áldozatossága miatt. Az első szt. mise Vi 7 órakor van, a második Yx 10 órakor, melyet Agatity [Boldizsár] Tisztelendő Úr utóda: Máthis Kálmán kórházi plébános úr mond, ki egyelőre még a Szeretetházban marad, míg el nem készül lakása a kórházban, a nővérek ebédlőjét lakja, s így a nővérek a hálószobájukat használják ebédlőnek is. A kápolnánk megnagyobbítása alkalmával intenciókat vállaltunk 12 évre (1 pad ára, azaz 120 P), távollétünk következtében a szt. misék végzése elmaradt, most Sulyok Ftiszt. tanár úr pótolni fogja az elmaradt szt. miséket. Mióta visszajöttünk Bajára, Pék László polgártárs elég gyakori látogatásával tisztel meg bennünket, kérdezgetvén az öregeket, hogy nincs e panaszuk? Előttünk egyéb panaszuk rendszerint csak a kenyéradag kicsinylése, ami egyforma az egész országban, a Közellátási Minisztérium rendelkezik (a jóvátétel az egész nemzettől egyformán kíván áldozatot). Mióta ki van szabva a kenyéradag (rendszerint 15 dkg 1 személyre naponta), más ételt korlátlanul ehetnek kis öregjeink, amennyit kérnek, hogy némileg pótoljuk a kenyérhiányt. A jó Isten gondviselése folytán élei mi szerkészletünk megmaradt, s így zsírban nem éreztünk hiányt, s ennek köszönhettük, hogy az 1945. évben, mióta visszajöttünk, vasárnapokon mindig zsírban sült fánkot kaptak a kis öregek (legtöbb családban a rántáshoz még olaj sem volt). A külső gondozottainknak is osztottunk ki két alkalommal zsírt a Szeretetház készletéből - a jó Isten gondoskodik övéiről...! Most is igen nehezek a beszerzési lehetőségek, nagy feketézés folyik mindenfelé - sokat „faluzunk", hogy élelemhez juthassunk most, 1946-ban már. A jó Isten mindig segít: tengerihez, liszthez is úgy jutunk, hogy kismalacokat adunk érte (sertésállományunkban van vagy 10 göbénk); M. Atanázia nővér már igen belejött a gazdálkodásba mint „főkanász", az irodai tisztsége már eltörpül az új mellett. Június Júniusban a régebben kapott engedély alapján Szentséges Jézus Szíve litániáink voltak sok résztvevővel, a litániát Sulyok Főtisztelendő tanár úr tartotta. 160