Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

letét: a zárdát, az iskolákat, nagyobb magánházakat kórházzá alakították, majd a közkórházat is orosz sebesültek részére vették igénybe. A bentlévő betegeket kellett elhelyezni.

233 December 18-23. napjaiban a szegényeket a finánclaktanyába kellett átszállíttatni, s a Szeretetház épületébe a közkórház belosztálya, I. és II. járvány, a nővérek lakása, a kórh. lelkész és ruharaktár lett elhelyezve. A Szeretetház raktárhelyisége és a gazdasága régi helyén maradt, ami a Gondviselés jóságának köszönhető, mert így megmaradt a szegények részére.

234 Szomorú volt a szegények karácsonya. Idegen helyen, otthontalanul. Akinek hozzátartozója volt, vagy jó ismerőse, odahelyezték, hogy a megmaradt, leggyengébb, legtehetetlenebb és egyedülállókkal tudjanak megélni. Az emeletes épületben a férfiak közös terme vasárnapra templommá alakult, vasárnap itt volt a szentmiseáldozat bemutatva. Leszállt Isten, a fehér ostyába, gyermekei közé, a kidobott, hontalan övéi közé, hogy szeretetét újra meg újra megmutassa, hogy az elfáradtaknak Szíve nyugvóhelyét kínálgassa. 1945 Január Mire nehezen megszokták az öregek új otthonukat, ismét tovább kellett állniok. Újabb parancs: az épületet 24 óra alatt el kell hagyni. Lakóhelynek a Járásbíróság épülete lett kijelölve.

235 Kevéske hely, elhanyagolt állapotban, ahogyan a kivonult orosz csapat hagyta. Dermesztő hidegben, órák alatt kellett átköltözni. Az új lakás fűtetlen, nehezen melegedtek át a falak. A szegények úgyis legyengült, beteges szervezete nem bírt ellenállni a gyilkos kórnak, s az ukrán betegség lepte meg az öregeket, s szedte áldozatait. Naponta 2-3 233 Az orosz csapatok bevonulásának dátuma bizonytalan. A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Zárdakrónikája ezt írja: „Október 21. Szombat. Az este Уг 8-tól és éjjel bevonultak az oroszok, ellenállás úgyszólván nem volt! - A ferencesek a következőt írják: „Október 20-án este Чг 10 órakor Bácsbokod felől szállta meg a várost az orosz hadsereg." - A város akkori állapotáról így ír Nagy András: „Kórházváros és lőszerdepónia város lettünk. [...] Amikor a Dunántúlon nagyobb harcok folytak, rengeteg sebesültet szállítottak vonaton a városba. A Városi Közkórházat kitelepítették a Szeretetházba és a Nemzeti Bank épületébe, a kórház hadikórház lett. De azzá alakítottak minden középületet és nagyobb magánépületet is. így a Megyeházát, Tanítóképzőt, az összes iskolát és óvodát, a Nemzeti Szállót, a MABI-házat, a közüzemi székházat, a Takarékpénztárt és minden nagyobb épületet. Csak a Városháza, a rendházak egy kis része és a régi városi bérház maradt meg eredeti rendeltetésében. Az iskolák, intézmények ott szorultak meg, ahol éppen helyet találtak nagy szűkösen." - Nagy András, városi főépítész október 19. estéjét jegyzi fel, amikor az orosz csapatok bevonultak Bajára. - Zárdakrónika, 1941-1944. 166-170. TIM Adattár 1498.92.; HT III. 637. TIM Adattár, 3479.2003.; BKMÖL Baja, Polgármesteri ir. 33/1945. október 26.; TIM Történeti Dokumentáció, Röpcédulák 68.237.; Nagy András, 2001. 85-86. 234 A finánclaktanya (Pénzügyőrség) a mai Csermák téren, a volt megyeháza melletti épület. (Ma a Vám- és Pénzügyőrség.) 235 A Járásbíróság a mai Dózsa Gy. u. - Munkácsy u. határolta háromszögben volt. (Helyén ma a Spaar Áruház épülete áll.) 156