Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)
Háztörténet (1929–1948)
A magyarázatoknak különböző variációi indultak meg városszerte a háborús politikai helyzetről. Mindenki figyelte az eseményeket, és félt a bekövetkezhető eshetőségektől. 228 Mi magunk is hozzáfogtunk a kertben két helyen is óvóárkokat ásni az öregekkel, aminek oldalát, tekintettel a folyton beomló homokra, rőzsével személyesen is befontuk. Ugyanekkor a városi munkások hozzáfogtak a régi kis kápolna helyiségének irodává és portaszobává való átalakításához egy közfal húzásával. A munkát végző kőművesek is nyomott kedéllyel, úgyszólván hiábavalónak vélt munkájuk tudatában minden kedv nélkül dolgoztak. Szent vizita alkalmából láttam: Baja, 1946. IX. 22-én. Mária Franciska Tartományfőnöknő 22S A városi munkások, miután elkészítették az új irodahelyiséget, illetve a portaszobát, az irodai bútorokat a férfinappaliból most már végleges helyére vittük. A kápolnában Ft. Sulyok Ignác tanár úr végezte buzgó lélekkel az alapítványi miséket, melyre mindig értesítve lett az illetékes család vagy hozzátartozó. A nyár folyamán sokszor kellett a munkát megszakítani, hogy a szirénák búgó hangjára, az óvóárkokban keressenek a ház lakói védelmet. Az öregkor sem ment a halálfélelemtől. A kis öregek egyik-másika - a fiatalokat megszégyenítő sietséggel - ment az óvóhelyre. Ott hangos, buzgó imádság szállt Istenhez, hogy hárítsa el a veszedelmet. 12-én M. Rita nővér tette le Ludányban örök fogadalmát. A kis família imája kísérte az újabb jegyes csoportot, hogy hű maradjon örökre. A megnagyobbodott kápolnát a környékben lakók mindig többen megismerték, s megszerették. A vasárnapi szentmiséken a 230-250 személyt befogadó kápolna kicsinek bizonyult, úgyhogy többen a folyosón elhelyezett padokon hallgatták a szentmisét. Mind gyakrabban jelentek meg a város felett idegen bombázó gépek, éjjel és nappal is. Még szept. egyik ünnepén a Dunántúllal összekötő híd kapott találatot. A szenvedett kárt azonban hamarosan helyrehozták munkás kezek. 230 De ... héttel később olyan erős 228 Magyarország német megszállásáról a Független Magyarság - ekkor már az egyetlen bajai napilap nem tudósít. A Baján működő három szerzetesrend Háztörténete azonban reagál a történtekre. A két női szerzetesrend - Ferences Szegénygondozó Nővérek, a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek - Háztörténete aggodalommal szemléli az egyházak tevékenységét korlátozó, „újpogány" Németország általi megszállást. Az Iskolanővérek felháborodva írnak, „a szomszéd ország [Ausztria] szerzetesnőinek rossz helyzetéről". Háztörténetükben a következő olvasható: „Ma déli 11 óra tájban megszállták a németek Baját is, az egész országot. Mindenki olyan szótlanul jön-megy, igen csendes a város." A bajai ferencesek Háztörténete a német megszállásról a következőképp szól: „19-én este rendkívüli esemény történt. Német katonák szállták meg a várost, a magyar honvédséget leszerelték. A megszállás közelebbi okát nem tudjuk. Ma délután a honvédség oldalfegyverét visszakapta. A rádió az eseményekkel kapcsolatban semmi hírt nem mond, mintha semmi sem történt volna." - Zárdakrónika, 1944. 125., TIM Adattár 1498.92.; HT III. 1944. 626-627. TIM Adattár 3479.2003.; Kelemen Márton, 1990. 5-29. 229 Nem tudni miért, talán véletlenül, 1946-ban a bajai nővéreket meglátogató tartományfőnöknő az 1944-es évnél láttamozta a Háztörténetet. (A Háztörténetben a feljegyzéseket vezető apáca 1944-ben 4 sort kihagyott, ezt követően új oldalon folytatta az események leírását.) A Háztörténetet 1944 nyarán nem vezették, erre utal a „nyár folyamán" kifejezés, ami összefoglalja az 1944. március 19. és 1944 szeptembere közti eseményeket. 230 Az év, 1944 márciusa és szeptembere között jelentős fordulatok álltak be a második világháború menetében. Áprilisban az első angol bombatámadás Budapest ellen, június 6-án az angol-amerikai csapatok partra 154
