Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

16-án a méltóságos főispánná és nővére, Navay Aranka földeáki földbirtokosnő láto­gatta meg a Szeretetházat. 18-án kezdték meg a november havi fakihordást. Ezen a télen minden gondozottunk­hoz egy nővér kíséretében elfuvaroztuk a fát, mert a múltban sokat panaszkodtak a sze­gények a fuvarosok lelketlen uzsoráskodása és lelkiismeretlen kihordása miatt. Nagy volt a boldogság, amikor látták, hogy látogató nővérük viteti a fát. 19-én, a kápolna búcsúnapján Szent Erzsébet tiszteletére ünnepi szentséges mise volt. Reggel 6 órakor főtiszt. Sulyok Ignác zirci tanár úr, 9 órakor főtiszt. Temunovics József kórházi-szeretetházi lelkész úr misézett, mely misék alatt a Szeretetház majdnem minden lakója és igen sok kinti látogató áldozott. Este szentséges áldással egybekapcsolt litániával zártuk le a napot. Konyhás nővérünk kávét foszlós kaláccsal; húslevest máj­gombóccal, karmonádlit rizzsel és savanyúsággal, almás lepényt és bort, no meg dohányt is tálalt az ünnepi hangulat emelésére. Volt is öröm az egész házban. Krizanta jelölt nő­vérünk édesanyja leánya látogatására jött. Nagyon csalta vissza leányát, mint mondja, nem tud élni nélküle. Szorgalmas, törekvő lélek pedig, nagy kár lenne derékba törni hi­vatását. A szennyeskamrát körülpolcozták, hogy a gondozottak privát ruháit, a selejtből ké­szített „halott ruhákat", s az átmeneti csavargók részére készített ruhaféléket is legyen hol tartani. 20-án a cserkészgyűjtésből kapott ruha- és cipőféléket átjavították, hogy az ínséges szegényeknek használható állapotban oszthassák ki. 21-én Horváth Pál 8 gyermekes családapát kilakoltatták, mert putrija rá akart sza­kadni. Míg meg nem csináltatja a város, addig a Szegénygondozó Hivatal gondoskodik nekik lakásról. 22-én. Mivel a makói takácstól rendelt vászonfélét nem szállították le, a bajai Reich Farkas és Fiai cégtől igényeltünk 500 m vásznat a szeretetházi tagok és 100 méter fla­nelt a külső gondozottak részére. 25-én dr. Horváth István tanácsnoktól, a szoc. ügyosztály vezetőjétől érdeklődtünk az Esztergár-féle szegénygondozásról, mellyel, mint halljuk, komolyan foglalkozik az ál­lam. 178 A még munkaképes szegények csoportos „kertházszerű" telepítéséről van szó, ahol munkaalkalom adásával igyekszik a város segíteni a szegény családokon. A magyar (egri) normás szegénygondozás bajai formájában már évek óta megvaló­sítja a segélyezésnek ezt a módját. Munkaképes szegényeknek csak munka ellenében adott segélyt. Ezt a célt szolgálta a már 8 évvel ezelőtt itt létesített szőnyegszövő műhely, ko­sárfonoda, harisnya-, szvetterkötöde, valamint a Szegénygondozó Hivatalból irányított cselédelhelyező, sőt hozzá számítható az ínségmunkába való beosztásnak az a része, amely a nővérek környezettanulmánya alapján osztályozta az ínségmunkára való ráutalt­ságot I— II—III. sorba osztva. - A kis családi házak építését is már 1937-ben megkezdtük. Gyönyörű eredményei e munkának a Zichy-házak és Szent István-házak, melyben már 178 Esztergár-féle szegénygondozás: a harmincas évek végén dolgozta ki Esztergár Lajos pécsi polgár­mester az ún. produktív szociálpolitika koncepcióját. Állami támogatással Esztergár úgy kívánt segíteni a sok­gyermekes paraszti családokon, hogy idővel végleg kikerüljenek a szegénységi ciklusból. Az új szociálpolitika alapgondolata a gazdasági talpraállítás az, hogy az állam csak egyszer juttat, de ez a juttatás mennyiségileg és minőségileg oly mérvű, hogy a helyes felhasználása esetén a felkarolt talpra tud állni, nem szorul rá még egy­szer a társadalom támogatására. - Gyáni Gábor-Kövér György, 2001. 376. 111

Next

/
Thumbnails
Contents