Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)
Nagy András: Emlékezések
gondozó Ferences Nővérek, akik akkoriban a Szeretetházunkat vezették. Mikor már viszonylag egyensúlyba kerültünk ezekkel a nehézségekkel, az ínségmunka menete egyenletesebb lett, és hetenként, kéthetenként 2-3000 embert is foglalkoztattunk. Hat, nyolc, tíz munkahelyünk is volt. A sorozást eleinte kizárólag Horváth Béla műszaki tanácsos végezte, később azonban, amikor a létszám erősen megnövekedett, Nagy András is belekapcsolódott. A juttatások kiutalását végig Horváth Béla végezte, mindig a legnagyobb körültekintéssel és igazságossággal, ami a követelődzések tüzében nem volt 84 könnyű feladat. Általában ennek az egész munkának a megszervezése óriási energiát és belefekvést kívánt, de meg is volt az eredménye, mert sok értékes kultúrmérnöki munka végződött el, és a téli ínség le volt győzve. Nem fényesen - az ínségmunka-keresetből nem lehetett ruházkodni vagy beszerezni -, de a legszükségesebb ennivalót mégiscsak biztosította. Egy pengőnél kevesebb nem volt a napszám, de aki kubikusmunkán, teljesítményre dolgozott, lényegesen több keresethez jutott. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gazdasági pangás idején micsoda alacsony élelmiszerárak voltak: 1 kg kenyér 0,24 P, 1 kg zsír 1,10 P, 1 kg disznóhús 1 P, 1 kg marhahús 0,80 P, 1 liter tej 0,18 P, 1 liter bor 0,08-0,10 P, 1 kg krumpli 6 fill., 1 db tojás 5-6 fill, az 1 kg búza 0,14 P, 1 kg kukorica 0,08 P. Ebből látható, hogy szorultságból télen, amikor amúgy is munka nélkül szokott a jelentkezettek jó része lenni, nagyon is nem megvetendő kisegítést jelentett ez a foglalkoztatottság a számukra. Később a háborús, szorongatott időkben nemegyszer találkoztunk emberekkel, akik vágyódva emlékeztek vissza az „ínségmunka" időkre és keresetükre. Mi minden készült az ínségmunkák keretében 1930-tól 1938-ig? (A kormány még ezekben az utóbbi években is folyósított segélyt kisebb mértékben.) Csak a főbbeket: Bara betöltése az alsójárási legelő dombjainak lehordásával, csilleszállítás beiktatásával. Erre a leplanírozott területre épültek később a nagy laktanyák. A bátaszéki műút földmunkája a város határáig, talicskás kubikusmunka. A Kamarás-Duna új torkolatának szárazmunkával készíthető földkiemelése. Az ingyenes népfürdő öblének földkiemelési munkája, ez már jórészt kordés munkával. Épületbontások (régi Spitzer-féle szeszgyár a Dunaparton). Kőtörések a közutakon makadámburkolat számára. Fakitermelések, erdősítések, kisegítő munkák kertészetnél, utcaseprésnél és még el nem sorolható sok más helyen. Voltak szellemi ínségmunkásaink is, akik egyrészt az ínségmunka szervezésénél, vezetésénél, ellenőrzésénél, munkafelmérésénél működtek, de más osztályok is alkalmaztak ilyeneket, pl. adóügyi osztály, irattár stb. Csak rosszindulat tagadhatja le azokat a kemény nekibuzdulás árán elért eredményeket, melyek végeredményben a gazdasági krízisből valahogyan kivitték a várost. Igaz, hogy alig néhány év múltán már benne voltunk a következő nehéz időszakban: a második világháborúban. A „Robotmunka Hivatal", mint már az előzőekben megemlítettük, 1945. január elején kezdett működni, mert tarthatatlan volt az az állapot, hogy az orosz katonaság az utcai járókelők közül vaktában szedte össze a neki szükséges civil munkaerőt. A szovjet csapatok 1944. október 19-én este érték el
