Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

kútból való vízszolgáltatásra. Ahol ilyen létesítmények nem voltak a közel­ben, ott a város közterületén fúratott 60-80 méter mély csőkutakat, az ásott kutakat is igyekezett zárt, szivattyús felszerkezettel ellátni, hogy az ivóvízel­látást megfelelően biztosítsa. A Türr István Laktanya építésekor ott fúrt 300 méter mély artézi kútból is kapott a lakosság vízvételi helyet, és annak szén­savas vize igen közkedvelt, gyógyvíznek számít. A Kölcsey utcai szeszgyár előtti artézi kút vizét régebben még három-négy lóvontatású vizeslajt hord­ta szét a közönségnek. Az utcai közkutak elszaporodásával azonban ezek szá­78 ma leapadt, de még ma, 1968-ban is van egy vizet hordó kocsi, gazdája ebből él. A szeszgyár előtti kút vize kb. 20 fokos, jódos ivóvíz, lágy, és éjjel-nappal két csőszájon adja közkedvelt vizét. A főtéri kút kisebb vízadású volt, és ami­kor a laktanyai kutat (Baka-kút) megfúrták, ennek a vize már nem jött fel többé a talajszint fölé. Az artézi kutak számát nem lehet Baján anélkül sza­porítani, hogy a többi kút ezt meg ne érezze vízhozamában. Régi óhaja a városnak, hogy bár volna itt is egy olyan nagy mélységű ar­tézi kút, melyből forró víz törne föl, hogy ezzel fedett uszodát lehetne táp­lálni. Szemére vetik a város régi vezetőségének azt, hogy a 20-as évek elején egy angol petróleumkutató cég mélyfúrásakor, mikor a fúrás olaj szempont­jából meddőnek bizonyult, a város nem vette át a csőrakatot, hagyta, hogy azt kihúzzák és a lyukat betömjék, holott mindenki látta, hogy ott fúrás köz­ben forró víz jött ki, gőzölgött. Ez igaz is, csak azt nem tudta a közönség, hogy az a forró víz nem a mély rétegekből fakadó artézi víz, hanem az az 1300 méter mélységben felhevült Sugovica vize, amellyel a fúrók a fúrási földanyagot kiöblítették a furatból. Öblítőrendszerrel fúrtak. 300 méternél mélyebben a fúrók sehol sem találtak vizet, ilyen víz Baján nem is található, amint azt a Geológiai Intézet szakvéleményében több ízben le is rögzítette, sőt olyan kijelentéssel, hogy Baján ilyen mély fúrásra javaslatot sem adhat. Ilyen szakvélemény ismeretében mégis nekifogtak vaktában egy 1000 mé­ternél mélyebb kút fúrásának 1967-ben. Egymillió forint körüli összeget be­lefúrtak, aztán szép csendesen leszerelték a nagy, modern fúróberendezést és elvonultak. Senki egy szót róla nem beszélt, se víz, se gáz, se olaj itt nem volt. Ezt az esetet bizonyára nem fogják rosszallóan emlegetni, de a régit - a min­den jogos szemrehányás lehetőségét nélkülözőt - még a mai nap is emlege­tik. Furcsák az emberek! Régebben is és ma is hármas vízhasználata van a bajai családoknak: 1. Ivásra artézi vagy fúrt kútvíz. 2. Mosdásra, mosásra esővíz (nincs ház esővizes kút nélkül). 3. Egyéb konyhai és öntözési célokra a házi ásott kút vize. Ahol persze házi vízellátó berendezés van fúrt kútból, ott azt a vizet hasz­nálták mindenre, bár tudott dolog, hogy a 60-80 méter mély fúrt kútjaink vize mind igen kemény, vasas. Baja város vízellátása 1966-ban Szentistván városrészen annyiból javult a régi állapothoz viszonyítva, hogy hydroglobusos törpevízművet kapott, mely utcai ejektoros kutakból látja el a közönséget fúrt csőkúti vízzel. 1960-ban

Next

/
Thumbnails
Contents