Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

kútból való vízszolgáltatásra. Ahol ilyen létesítmények nem voltak a közelben, ott a város közterületén fúratott 60-80 méter mély csőkutakat, az ásott kutakat is igyekezett zárt, szivattyús felszerkezettel ellátni, hogy az ivóvízellátást megfelelően biztosítsa. A Türr István Laktanya építésekor ott fúrt 300 méter mély artézi kútból is kapott a lakosság vízvételi helyet, és annak szénsavas vize igen közkedvelt, gyógyvíznek számít. A Kölcsey utcai szeszgyár előtti artézi kút vizét régebben még három-négy lóvontatású vizeslajt hordta szét a közönségnek. Az utcai közkutak elszaporodásával azonban ezek szá78 ma leapadt, de még ma, 1968-ban is van egy vizet hordó kocsi, gazdája ebből él. A szeszgyár előtti kút vize kb. 20 fokos, jódos ivóvíz, lágy, és éjjel-nappal két csőszájon adja közkedvelt vizét. A főtéri kút kisebb vízadású volt, és amikor a laktanyai kutat (Baka-kút) megfúrták, ennek a vize már nem jött fel többé a talajszint fölé. Az artézi kutak számát nem lehet Baján anélkül szaporítani, hogy a többi kút ezt meg ne érezze vízhozamában. Régi óhaja a városnak, hogy bár volna itt is egy olyan nagy mélységű artézi kút, melyből forró víz törne föl, hogy ezzel fedett uszodát lehetne táplálni. Szemére vetik a város régi vezetőségének azt, hogy a 20-as évek elején egy angol petróleumkutató cég mélyfúrásakor, mikor a fúrás olaj szempontjából meddőnek bizonyult, a város nem vette át a csőrakatot, hagyta, hogy azt kihúzzák és a lyukat betömjék, holott mindenki látta, hogy ott fúrás közben forró víz jött ki, gőzölgött. Ez igaz is, csak azt nem tudta a közönség, hogy az a forró víz nem a mély rétegekből fakadó artézi víz, hanem az az 1300 méter mélységben felhevült Sugovica vize, amellyel a fúrók a fúrási földanyagot kiöblítették a furatból. Öblítőrendszerrel fúrtak. 300 méternél mélyebben a fúrók sehol sem találtak vizet, ilyen víz Baján nem is található, amint azt a Geológiai Intézet szakvéleményében több ízben le is rögzítette, sőt olyan kijelentéssel, hogy Baján ilyen mély fúrásra javaslatot sem adhat. Ilyen szakvélemény ismeretében mégis nekifogtak vaktában egy 1000 méternél mélyebb kút fúrásának 1967-ben. Egymillió forint körüli összeget belefúrtak, aztán szép csendesen leszerelték a nagy, modern fúróberendezést és elvonultak. Senki egy szót róla nem beszélt, se víz, se gáz, se olaj itt nem volt. Ezt az esetet bizonyára nem fogják rosszallóan emlegetni, de a régit - a minden jogos szemrehányás lehetőségét nélkülözőt - még a mai nap is emlegetik. Furcsák az emberek! Régebben is és ma is hármas vízhasználata van a bajai családoknak: 1. Ivásra artézi vagy fúrt kútvíz. 2. Mosdásra, mosásra esővíz (nincs ház esővizes kút nélkül). 3. Egyéb konyhai és öntözési célokra a házi ásott kút vize. Ahol persze házi vízellátó berendezés van fúrt kútból, ott azt a vizet használták mindenre, bár tudott dolog, hogy a 60-80 méter mély fúrt kútjaink vize mind igen kemény, vasas. Baja város vízellátása 1966-ban Szentistván városrészen annyiból javult a régi állapothoz viszonyítva, hogy hydroglobusos törpevízművet kapott, mely utcai ejektoros kutakból látja el a közönséget fúrt csőkúti vízzel. 1960-ban