Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

A városi közigazgatás személyei Nagy András idejében 1. Dr. Vojnics Ferenc polgármester (1931-től Borbíró néven) 1915-től 1937-ig működött Baján, előzőleg Szabadka város főjegyzője volt. Magas termetű, előkelő megjelenésű, rendkívül megnyerő modorú ember volt, a közigazgatás valódi művésze, nagyszerű tárgyaló és szónok, rendkívül alapos és a városi ügyeknek részletekbe menő ismerője. Mindent és mindenkit több oldalról megvizsgált és ellenőrzött, mielőtt határozott volna. Szigorúsága miatt csak a hozzá hasonlók szerették. Alapelve volt, hogy a város a saját anyagi erejéből, adósságok nélkül gazdálkodjék eredményesen. Ez sikerült is neki, munkatársainak jó megválasztásával és rendkívüli takarékossággal. A Duna-parti teherpályaudvar létrehozása, Szentistván községnek Bajához csatolása, a Városi Gáz- és Villamosüzemek alapítása és a város villamosítása, a Déri-kert létesítése, a kórház fejlesztése, több iskola és óvoda létesítése, nagy út, tér- és járdafelületek burkolása, rendezése, a Baja-Bátaszék műút létrehozása, ingyenes parti fürdő létesítése a Kamarás-Dunán. A városi vízvezeték-csatornázást kétszeri próbálkozásával sem sikerült létrehoznia, ezt a th. bizottság bizonyos frakciója elgáncsolta. 1937-ben ment nyugdíjba. 2. Dr. Bernhart Sándor 1929-től 1937-ig t. főügyész. 1937 őszén a város polgármesterévé választották, ebben a minőségben működött 1944. X. 20-ig. Kifejezetten szép, délceg ember volt, rendkívül sokoldalú, bajai születésű, élénk társadalmi életet élő, szeretetre méltó egyéniség. Jó barát, nagy közigazgatási gyakorlattal bíró, közvetlensége munkatársait is, a kívülállókat is megnyerte. A bajai zenei és sportéletnek vezető egyénisége. Működése alatt bővült tovább a közkórház több épülettel, létesült a mátéházi mezőgazdasági szeszgyár, sok érseki és magántulajdonú Duna menti terület megszerzése a város részére (Pandúr-sziget, Duna-parti erdők), a Duna-kutató Intézet alapítása, a szentistváni iskola építése, a zeneiskola fejlesztése. A háborús események megakadályozták, hogy sok létesítményt, így a most kedvezőbb körülmények között jelentkező vízvezeték-csatornázás létesítését megvalósítsa. 3. Dr. Puskás Dezső főjegyző, polgármester-helyettes. Szikár, éles profilú, sima modorú ember. Egyik lába rövidebb volt, bottal járt. Kitűnő szónok volt, a szónoklás régebbi stílusát képviselte. A magyar nyelv nagy ismerője, aki nem tűrte az aktákban a magyartalanságot. A kulturális ügyek tanácsnoka, iskola-, óvodaügyek intézője. A zene nem érdekelte. 4. Dr. Binder Péter, később Csertára magyarosított. Pénzügyi tanácsnok, az adóügyosztály vezetője. Nagyon kedves, mosolygós, kövérkés ember, rendkívül szorgalmas, ügybuzgó vezető. Zomborból származott, lelkes dalárdista és a fagottnak művésze. A Liszt Ferenc Zenekarunkban is működött sokáig. 1941-ben Zombornak lett polgármestere, és az volt a második világháború végéig. Nyugdíjas korában cigány-magyar nyelvi szótárának befejezésén dolgozik. 5. Dr. Reiser Antal gazdasági tanácsnok, kopasz, sovány, piros arcú, magas ember. Jószívű, barátságos kolléga, idősebb korosztályú, akit mindenki szeretett. Rendkívül takarékoskodó, akivel sokat jártunk ki az I-VII. mátéházi