Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

Nagy Márton mint magántervező - 1925-34. Nemzeti Szálló emeletráépítés, két megyei bérház a Szegedi úton, iparostanonc-otthon tornateremmel az Árpád téren. Zárdakápolna és iskolaépületek a Katona József utcában. Türr István laktanya a Dunánál, honvédtiszti bérház a Mátyás király téren, a gimnázium átépítése, emeletráépítéssel a zirci rendház belső átalakítása és hozzáépítése. Nagy Mártonnak azonban van egy nagyon alapos és fontos hiánypótló műve a városnál, és ez az új Építési Szabályrendelet elkészítése és a th. bizott70 ság általi elfogadtatása. Kár, hogy ezt a minisztérium minden sürgetésünk ellenére sem hagyta jóvá. Ezenfelül Nagy Márton érdeme, hogy az építőiparosoknak már nagyon elhatalmasodott fegyelmezetlenségét a munkák teljesítése terén letörni igyekezett, és helyét már ilyen úttörő munka megkezdése után adta át Nagy Andrásnak, aki azután pedáns és félre nem magyarázható rajzok és költségvetési kiírások készítésével és rendelkezésre bocsátásával minden műszaki vitának elejét vette. így aztán a kivitelezők és a város között az egyensúly hamarosan helyreállt. Fehér Jenő volt Nagy Márton elődje, aki a Zombori Államépítészeti Hivataltól 1914 táján került a városhoz, ált. mérnök volt. Az ő idejében épültek a Szegedi úton lévő kislakásos ikerbérházak a Borz u. és Tél u. közötti szakaszon. Továbbá az Erzsébet királyné u. külső részén az ún. rokkantházak, egyszobás sorlakásokkal, az első világháború hadirokkantjai számára díjtalan lakásul. Fehér Jenő 1924-ben ment nyugdíjba, de még az ő idejében kezdték el tervezni Szöges János bajai építész által a tűzoltólaktanyát és városgazdasági épületeket, melyeknek felépíttetése már Horváth Béla idejében történt budapesti kivitelező által. Rauschenberger Ferenc mérnök volt Fehér Jenő elődje, kb. 1902-1914 között. Az ő idejében épült fel a Közkórház három főépülete, a belgyógyászat, sebészet, bőr- és nemibeteg-osztály, az elmeosztály, a konyha és mosókonyha épülete, továbbá egy kisebb fertőzőbeteg-osztály és a bonctani épület, hullaházzal. Ezek voltak az első kórházi épületek, melyek 1903-ban készültek el. Rauschenberger elődeiről nincsenek pontos adataink, de tudjuk, hogy addig a műszaki osztály igen szerény keretek között működött, és a mérnökök csak tiszteletbeli állásként látták el a dolgokat, magánirodai praxisuk megtartása mellett. Ezek voltak: Willmann János, Jeney és Schleicher mérnökök. Működésük idejét nem tudjuk, sem azt, hogy működésük idején mik létesültek Baján. Azonban azt a tényt le kell rögzítenünk, hogy egyetlen magyar vidéki várost sem tudunk, ahol a lakosság létszámához és az utak, járdák alapterületéhez viszonyítva ilyen sok kövezett úttest és hatsarkos téglajárda lett volna. Itt nemcsak a főútvonalak, de a belterület mellékutcái is nagyobb részükben burkoltak és járdázottak voltak. E burkolatok nagy részét még ma is eredeti helyén láthatják a járókelők. Ez azt jelenti, hogy a város vezetősége és közönsége mindig szeretettel fejlesztette és ápolta lakóhelyét.