Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Épületek, intézmények, városrészek, személyek mutatója

Sugovica-híd A Pandúr-szigetet és a várost a Körséta a városban с írás megszületésekor (1934) még fahíd kötötte össze. Az új híd 1935-36-ra készült el, s ehhez kapcsolódott az un. Halászpart rendezése is. Szegényház Eddigi ismereteink alapján a bajai Szegényházat - mely már elkülönült a közkórháztól - 1886-ban hozta létre a város. A Szegényházat 1929-ben vették át a Ferences Szegénygondozó Nővérek, akik a szegénygondozást az „Egri norma" alapján végezték. Baja elsők között volt ennek bevezetésében. 1929-től a Szegényház neve Szeretetház lett. A ferences nővérek 1950-ig szolgálták a szegénygondozás ügyét Baján. Szentistván Község Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében, 1930-ban Bajához, így Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták, ma városrész, Bajaszentistván. Szent István-házak Sokgyermekes családok részére épített házak. A napilapok tudósítása szerint kettőt a Várady érsek úton (Szegedi út), kettőt az Erzsébet királyné úton (Szabadság út), egyet a Budapesti úton (Dózsa György út) építettek fel. Szentjános A Duna-Bajcsy-Zsilinszky u.-Posványos által határolt városrésze Bajának (vízimolnárok, halászok lakták). Szerb templom (Nagy szerb templom) A Táncsics utca - Miklós utca határolta területen, 1779-re felépült barokk stílusú görögkeleti templom. A török hódoltság alóli felszabadulást követően a Balkán fel nem szabadított területeiről jelentős számú szerb (ortodox keresztény) lakosság érkezett Bajára is. Elsősorban a déli területekkel folytatott kereskedelem következtében igen meggazdagodtak, ennek bizonyítéka, hogy nagy templomot is építettek, a görögkeleti kereszténység sajátos belső templomépítészetének megfelelően. Emellett még egy templom (kis szerb templom, Batthyány utca), valamint a kiscsávolyi temetőkápolna őrzi jelenlétüket. A szerb lakosok száma a XIX. század utolsó harmadára jelentősen csökkent. Szeretetház: lásd Szegényház Sziget: lásd Pandúr-sziget Sződy Szilárd (1878-1939) Szobrász és éremmüvész. A Megyeháza épületének homlokzatán látható BácsBodrog megyecímer - Szent Pál alakja - tervezője. Takáts Endre, dr. (1907-1984) Baja város levéltárnoka 1943-1950 között, rövid ideig (1944 november-1945 február) a város polgármestere. A háború után, 1947-1950 között a Városi Múzeum vezetője is. Ezt követően a Soproni Állami Levéltár igazgatója. Tanítóképző Intézet Ma az Eötvös József Főiskola Szegedi úti épülete. Eötvös József kultuszminiszter javaslata alapján az 1868. évi XXXVIII. te. kimondta, hogy az ország területén 20 tanítóképzőt és 10 tanítónőképzőt állít fel az állam. Baja város vezetősége 1870ben kéréssel fordult Eötvös Józsefhez, miszerint a felállítandó tanítóképzők közül az egyik helyét Baján jelölje ki. A miniszter 1870-es leiratával rendelkezett a tanítóképző alapításáról Baján. A Szegedi úti épület 1872-1873-ban épült fel, s az évek során több épületszárnnyal bővült. - 1996-ban Baja két főiskoláját - az Eötvös József Tanítóképző Főiskolát, valamint a Janus Pannonius Tudományegye-