Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Éber András: Nagy András építész városformáló szerepe

tük a Krisztina körúti postaközpont tervezésében vett részt. Elsajátította a legigényesebb alkotó irodák munkamódszereit, tapasztalatait. Sándy professzor révén szerzett hírt a bajai városi főmérnöki állásról, amelyre 1929-ben eredményesen pályázott. A város vezetői, különösen dr. Vojnics Ferenc polgármester olyan szeretettel fogadta, hogy a fiatal, de már tapasztalt építész teljes ambícióval vetette bele magát a munkába. A jövő alkotásainak eredményességét megalapozta az a szervező erő és a figyelmes vezetői tehetség, amellyel munkatársait a közös cél útjára állította. 8 A főmérnökség ugyanis műszaki igazgatási, karbantartási, tervezési és kisebb kivitelezési munkákat végzett. így tehát az osztályon integrálódott a tervezői, beruházói és a kiviteli feladatkör. Szakterületek szempontjából az út-, közmű-, épület- és kertépítés, illetve a településrendezési feladatok egyaránt jelentkeztek. Baja város fejlődése szempontjából meghatározó volt az a szűkös pénzügyi helyzet, amely a legmesszebb menő gazdaságosságot követelte meg hivatalától. Nagyon tanulságos idézni Nagy András idevonatkozó emlékezését: „Általában az összhang és együttműködés a polgármester és a mérnökök, valamint a számvevőség és az osztály között a lehető legbensőbb és legmegértőbb volt. Ez magával hozta azt is, hogy az osztályon belüli harmónia, készséges összedolgozás semmi kívánnivalót nem hagyott hátra. A város vállalkozói és anyagszállítói, kereskedői között köztudomású volt a hivatal megközelíthetetlensége és morális tisztasága. Ez a tény volt az erkölcsi alapja a hivatal szabad és független elhatározóképességének, a munkák lehető legbecsületesebb elvégeztetésére. Kivitelező iparosaink és vállalkozóink felismerték, hogy megbecsülést és jövőbeni újabb munkához jutást csakis a tisztességes munkateljesítés biztosíthat számukra. így a város - ha mégoly szerények voltak is anyagi lehetőségei - az adott körülmények közt lehető legjobb minőségű létesítményekhez jutott minden területen. A 20-as-30-as években a takarékosság volt a város vezérgondolata. A befolyt jövedelmek legrentábilisabb felhasználása. Polgármesterünkön csak a számvevőség főnöke tett túl a garas megfogásában." Nagy András építészeti eredményességét megalapozó elemzésben arról is szót kell ejteni, hogy milyen stílusirányok domináltak, mely ízlésvilág határozta meg az alkotót. Ehhez helyes összefüggéseiben kell vizsgálni a századelő európai építészetét. Az ad értelmet e szélesebb kitekintésnek, hogy a XVIII. században lecsengő barokk óta éppen ez idő tájt születtek a legeredetibb épületek. A kimaradt XIX. évszázad nagyrészt csak utánérzéseket szült. Az azóta modernnek nevezett stílus két tőből sarjadt. Az egyik ág - amely Nyugat-Európában és az amerikai kontinensen nyert teret - a technológiai fejlődés eredményeképpen az acél, üveg, majd vasbeton addig ki nem aknázott lehetőségeit felhasználva könnyed és konstruktív épületeket eredményezett. A formák letisztultak, az épület díszítettsége a szerkezetek nemes részleteiben és gondos összemetsződéseiben, az opak és transzparens felületek harmóniájában, az átláthatóan és logikusan szervezett térkapcsolatokban testesült meg. A képzőművészetben a kubizmus, a konstruktivizmus,