Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1775 Itt következik Nemes Bács vármegye bizonyságlevelének tartalma arról, hogy a vármegye nyilvános aktáit rendházunktól, amely rendházban emberemlékezet óta őrizték, visszakapták. Mi Bács vármegye előkelőinek, báróinak, mágnásainak és nemeseinek együttese emlékezetül adjuk, és ezennel tudomására hozzuk mindazoknak, akiket illet, hogy Szent Ferenc Obszerváns Kisebb Rendje atyáinak tisztelendő Bajai Konventje tekintetes Lipkay Zsigmond rendes alispán úr által előttünk a maga módján szorgalmazta, hogy a vármegyének azon visszakapott nyilvános aktáiról - melyeket az említett rendház már hosszabb idő óta őrzött - nyugtatványt és elismervényt adjunk; mivel pedig nem tagadható meg a jogos kérelemhez való hozzájárulás, s egyébként hálával gondolunk arra, hogy az említett Konvent a mi megkeresésünkre eme vármegye nyilvános aktáinak elhelyezésére még az 1741. évben védett és biztonságos helyet adott, és ettől az időtől kezdve az 1774. év június 30. napjáig ebben a rendházban megőrzött, majd ekkor Bács érseki városba átszállíttatott; ezért az előbb említett Konventet az összes addig (mint fent) ott megőrzött nyilvános akták általunk történt tényleges átvételét teljes mértékben nyugtázzuk és elismerjük; egyben hálával emlékezünk ezen Konventnek a kultúra iránti szeretetéről. Mindezeket tanúsítjuk ezen levelünkkel, melyet hiteles pecsétünkkel erősítünk meg. Kelt Baja székvárosunkban az ezerhétszáz-hetvennegyedik év december hó 7. napján folyamatosan tartott közgyűlésünkön. P.H. Kiadta Kaszony Ferenc az említett Bács vármegye jegyzője s.k.451 Ezen levél eredetijét, miként az előzőkét is, ezen Szent Antal Konvent levéltárában őrizzük. Tekintetes Latinovich Péter úr levelének tartalma Páduai Szent Antalról nevezett templomunk fölszerelésére adott 500 Ft-ról. Alulírott jelen sorokkal tudomására adom mindazoknak együtt és egyenként, akiket illet: hogy midőn atyám, Borsodi Latinovich Dániel az 1740. évben életének végén minden vagyonáról végrendelkezett, többek között engem, mint természetes és törvényes örökösét annak teljesítésével és végrehajtásával bízott meg, hogy hátrahagyott és reám szállt vagyonából ezer forintot lelkének üdvösségéért a bajai ferences atyáknak örökös misékért ajánljam fel, és teljes egészében adjam és fizessem. Én tehát említett atyám végső akaratának és rendelkezésének eleget tenni akarván, elmentem a bajai ferences atyákhoz, és fölajánlottam nekik a hagyatéki ezer forintot elhunyt atyám lelki üdvéért végzendő örökös szentmisékre, akiktől fölajánlásomra a következő választ kaptam: Ők, alapszabályaik szerint, semmiféle elégséges biztosítékkal meg nem erősített örökös alapítványt nem fogadhatnak el, nem is mernek elfogadni, és ezért visszautasították, hogy alapszabályuk ellenére atyám terhes hagyatékát elfogadják. Ezért lelkiismeretem megnyugtatása és lelkem nyugalmának biztosítása érdekében a kegyes emlékezetű Patacsics Gábor akkori érsekhez fordultam; és egyben lelkiismeretesen elébe tártam az említett ügyet, aki megoldásként és lelkiismeretem megnyugtatására a következőket ajánlotta: 451 Bács-Bodrog vármegye levéltárát tehát 1741 és 1774 között a bajai ferences rendházban őrizték. Lásd a 411. jegyzetet is. 92
