Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)

Függelék

Fogalmak magyarázata

tartozás eltörlése, melyet az egyház főpapjai engedélyezhetnek, (pápa, püspökök). Van teljes és részleges búcsú. Az ideig tartó büntetéseknél elsősorban a tisztítóhely büntetéseire kell gondolnunk. Wiclef, Hús, Luther tagadta, hogy az egyháznak erre hatalma lenne.

COMPLETORIUM

Az egyházi karimának utolsó, befejező része. Lényegében a napot lezáró esti imádság. CSONKA MISE

Csonkamise (missa praesanctifícatorum) a nagypénteki szertartás, amelyben nincs átváltoztatás. A pap csak az előző napon átváltoztatott szentostyát veszi magához.

FÁJDALMAS PÉNTEK

A hétfájdalmú Szűz Mária emléknapja. Ünnepe a virágvasámap előtti pénteken van. FÁJDALMAS SZŰZ MÁRIA

A fájdalmas anya (mater dolorosa) a Krisztusért és az egész emberiségért szenvedő Szűz Mária címe, melyet az egyház két emléknapon ünnepel: szeptember 15-én és fájdalmas pénteken.

FEHÉRVASÁRNAP

A húsvét utáni első vasárnap (dominica in albis). Nevét onnan kapta, hogy régente a nagyszombat napján megkereszteltek e napon jelentek meg első ízben fehér ruhában a templomban.

FEKETE VASÁRNAP

A Fekete vasárnap (dominica passionis vagy dominica in passione) a nagyböjt 5. vasárnapja. A liturgiában ekkor kezdődik a kínszenvedés emlékének fokozatos megülése. A gyász jeléül ez idő alatt a feszületet és az oltárképeket lila színű lepellel fedik be. Nálunk régebben fekete volt ez a lepel, innen az elnevezés.

GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY

Latinul: Purificatio B. Mariae Virginis. Szűz Mária szertartásos tisztulásának s a Kis Jézus felajánlásának ünnepe, melyet a karácsony utáni 40. napon (február 2.) tartanak. Ilyenkor gyertyákat szentelnek és szétosztják azokat a hívők között s ezekkel a kézben körmenetet tartanak.

HATVANAD VASÁRNAP A nagyböjt előtti második vasárnap.

HITOKTATÁSI TESTVÉRISÉG TÁRSASÁGA

A hitoktatás célja a hitigazságok módszeres közlése. A gyermekek oktatása a keresztény szülők és a keresztszülők kötelessége volt; ebben az értelemben kb. 1000 táján lett általánossá. Nagy lendületet adott a hitoktatásnak a tridenti zsinat, amely elrendelte a nagyböjti és adventi hitoktatást, s kötelezte a plébánosokat, hogy vasár- és ünnepnapokon a gyermekek hitoktatásával külön is foglalkozzanak. Ennek nyomán I. Ferdinánd 1540-482