Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1758-1759 Az 1758. év Június 11. A bajai Szent Antal rendházban tartott első időközi gyűlésen ennek a rendháznak házfőnökévé választották tisztelendő bajai Basslich Bonaventura238 atyát, aki három éven át gondosan és buzgólkodva látta el a gondnok, vagyis az épületek felügyeletének tisztét. Ő helyezte el (nagyontisztelendő Bajai Péter atya, kitüntetett előadó és volt tartományfőnök, akkori házfőnök jóságából és kegyes utasítására) az első téglát a templom hajójában, vagyis a templom ajtói alatt; azután következett az építés az Úr nevében. Az alapkövet ünnepélyesen nagyméltóságú és kegyelmes Patacsich érsek239 úr helyezte el, amint fentebb olvasható.240 Az 1759. év Június 19. Megtartották nemes Bács vármegye tisztújítását nagyméltóságú és kegyelmes Klobusiczki Ferenc kalocsai érsek úr, akkori főispán vezetésével,241 melyen egyhangúan és közfelkiáltással a nemes vármegye alispánjává választották Latinovich Péter nemzetes urat.242 A bunyevác népességnek valóban dicsősége és dísze, elsősorban Bács vármegyében; a Szent Antal rendház és templom legbőkezűbb pártfogója. Ez a nemzetes úr saját pénzén gondoskodott a templom tetőzetének elkészítéséről, amely több mint ezer forintba került. A mindenható Isten sokáig éltesse boldogságban és egészségben nemes családjával a mi vigaszunkra! Másik jótevőnk: nemes Piljasanovich István243 úr, aki az egész építkezéshez szükséges vasanyagot szállította, nyolcvanöt, azaz 85 arany értékben. Áldja meg őt a Magasságbeli, Szent Antal közbenjárására! Július 2. Megtartották a második időközi káptalani gyűlést a Szeplőtelenül Fogantatott Boldogságos Szűz Máriáról nevezett rendházban244 melyen megerősítették a bajai Basslich 238 Lásd a 215. jegyzetet. 239 Patachich (Patacsics) Gábor 1733-1747 között volt kalocsai érsek. Katona, Stephanus, 1800. II. 181-272. 240 HT 1757. augusztus 21. 241 Lásd a 186. jegyzetet. 242 Latinovich Pétert már 1740-ben jelölték a II. alispáni tisztségre, de ekkor a négy jelölt közül Csejtei Pált választották meg. Az 1748. április 29-én tartott tisztújító gyűlésen azonban a megye II. alispánja lett. Az 1752. július 27-i gyűlésen megerősítették állásában. Iványi István, 1885. 50. - Az 1759-es tisztújító gyűlés 1. alispánná választotta. Iványi István, 1893/b. 159. HT itteni bejegyzése erről ad hírt. - Az egész bekezdést közölte Kaizer Nándor 1927/c. A BU. október 8-i számában, azonban téves a dátum (1749). - A Latinovics családról Dudás Gyula, 1897/b.; Dudás Gyula, 1899/b. 243 A Pilaszanovich család nem tartozott a bácskai bunyevácokhoz, mint azt nevéből sejteni lehetne, hanem Pozsony megyéből települt ide. A nemességet 1741-ben kapták. Nagy Iván, 1857-1868. IX. 293.; Siebmacher, Johann, 1893-1894. 504.; Borovszky Samu, 1909. II. 592. - A nemességszerző Fülöp (1741) unokáival, Péterrel és Miklóssal a család két ágra szakadt. Családfájukat közli: Kempelen Béla, 1911-1932. VIII. 311-312. 244 Ilyen titulusú rendházról nem tudunk. A radnai konvent a „Kegyelmek Anyjának” volt szentelve, mint az a HT 1778. május 21-i beírásából kitűnik „in conventa Matris Gratiorum Radnee”. Ezt tévesztette el a krónikát vezető barát? 46
