Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1717-1739 1717. Ebben a városban a török idő alatt mindvégig fennállt az olovoi konvent plébániája.88 Az ellenség kiűzése óta székház lett. Amikor pedig az ellenség Belgrádot visszafoglalta, az olovoi konvent Ilokon tartózkodó közössége Bajára menekült, és bizonyos időre konventnek nevezték ki, de midőn a törökökkel békét kötöttek, és a Rákóczi-felkelés véget ért, Guganovich Gábor atya és Karagich Lukács atya - volt tanácsosok - ezen Ilok helységben sokáig megőrzött sekrestyéi felszereléssel Bajára jöttek, és új székházat építettek, és az 1712-ben leégett templomot befedték.89 1721. Granich Ágoston atya alatt konventté lett nyilvánítva. A következő évben pedig Pécsi István házfőnök alatt elkezdődött az új rendház alapozása, és elhelyezték az első alapkövet.90 A rendház két része, a déli és az északi elkészült. Ebben a rendházban 20 szerzetes tartózkodhat állandóan. Filozófiai előadásokat is tartanak. 1739. Június 10. Keszich Miklós választott bajai házfőnök elhunyt Tétényben. Emlékeztető az utódoknak. Mivel a várost és környékét fenyegető pestis91 idején elvesztek ennek a konventnek írott emlékei, ezért sem keletkezésére, sem fejlődésére vonatkozó iratok nincsenek töb-88 Nincs adatunk arra, hogy a török uralom ideje alatt működött volna az olovoi konvent plébániájaként a bajai rendház. A szerzetesek csak 1687-ben kerültek városunkba. Szabó György Piusz, 1921. 203-204.; Tímár Kálmán: Baja egyházi élete a törökvilág idején. KN 1943. május 8. 89 Kaizer Ferdinánd, aki ezeket a sorokat különböző rendházak iratanyagából gyűjtötte ki az 1920-as években, itt több eseményt kevert össze. - Belgrád török által történt újbóli elfoglalása (1690) Bubics Zsigmond, 1888.; A keresztény seregek 1697 októberében betörtek Boszniába, és merészen egész Szarajevóig elmentek. Beer, Adolf, 1883. 2-4. - Azt bevették, felégették, de állandóan megtartani nem tudták, ezért visszavonultak, ami rettegéssel töltötte el a Bosznia keleti részén lakó ferenceseket, mert tudták, hogy a török majd őket okolja a támadásért. Menekülni kezdtek. Az olovoi konvent tagjai a szerémújlaki (ilovói) kolostor romjai közt húzták meg magukat. Karácsonyi János, 1922-1924. II. 351. - A törökkel kötött béke szövege Katona, Stephanus, 1779-1817. XXXVI. 106. - Karagics Lukácsot az 1708-as közgyűlés jegyzőnek választotta meg, mert szláv létére úgy beszélt magyarul, mintha anyanyelve lett volna. Karácsonyi János, 1922-1924. II. 359. 90 A házfőnökök névsorát a kötet végén közöljük. 91 Az 1738^10. évben az egész országban pestis pusztított. A Bajával szomszédos Pandúr faluba a ferencesektől kért plébánost a kalocsai érsek. HT 1740. évi bejegyzés. A járvány 1740-ben alább hagyott, de 1741- ben újra felütötte a fejét. Rapcsányi Jakab, 1934. 58. közli Károlyi Sándor levelét Bács megye nemességéhez a „dögletességröl” és a „mirigyes nyavalyáról”. A hivatkozott helyen (Zsoldos Benő, 1907-1909.) nem találtuk. A levél eredetiségéhez azonban kétség nem fér. Vélhetően Bács-Bodrog vármegye levéltárából került elő, de a hivatkozásnál csak a felkelés történetére volt tekintettel. (Tudjuk, hogy Rapcsányi Jakab könyvéhez a történeti adatok jó részét Borsay Jenő bajai múzeumigazgatótól kapta.) 19
